Visszavonható-e az elnöki kegyelem? Utánajártunk a legfontosabb tudnivalóknak

Az elmúlt napokban alaposan felkavarta az indulatokat a hír, miszerint Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt igazgatójának bűnsegédjét, az igazgatóhelyettes K. Endrét, aki főnöke, V. János áldozatait vallomásuk visszavonására kényszerítette. A döntést érthető módon osztatlan közfelháborodás fogadta, a bizonytalanságot tovább erősíti, hogy a döntésre sem köztársasági elnök, sem a kegyelmi kérelmet felterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszer sem adott azóta nyilvános magyarázatot.

A szóban forgó kegyelmi döntés még 2023. április 27-én született meg, egy nappal a pápalátogatás előtt. Az igazgatóhelyettes börtönbüntetését ennek értelmében öt év próbaidőre felfüggesztették, ami azonban csak a kezdet: a kegyelem értelmében elengedték a foglalkozástól és a közügyektől való eltiltás büntetésének végrehajtását, valamint mentesülhetett a büntetett előélet hátrányai alól is. A kegyelmi döntés nagy port kavart, az indulatok pedig azóta sem csitulnak. Orbán Viktor bejelentette: alkotmánymódosítást nyújtott be a kormány nevében, melynek értelmében kiskorú gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető a továbbiakban nem kaphat kegyelmet.

Az elnöki kegyelem

Novák Katalin döntései kapcsán az elmúlt néhány napban rengeteg alkalommal került szóba az elnöki kegyelem fogalma, amely ugyan évről évre jelen van az igazságszolgáltatás, illetve a büntetés-végrehajtás területén, csak egy-egy kiemelkedő, közérdeklődésre számot tartó eset okán hallani róla. Az első kegyelmi döntés Göncz Árpád nevéhez fűződik, mégpedig egy 1989-ben halálra ítélt személyt illetően, akinek büntetését életfogytiglanra változtatta 1990-ben. 

Az elnöki kegyelmet a köztársasági elnök gyakorolhatja a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény értelmében. A büntetőeljárás megszüntetésére vonatkozó előterjesztést - hivatalból vagy kérelemre - a törvény szerint a vádirat benyújtásáig az ügyész közbenjárásával a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.

Kegyelmi kérelmet egykébként nemcsak a terhelt nyújthat be, de a védője, fiatalkorú esetén annak törvényes képviselője, valamint a terhelt egy hozzátartozója is. A fenti példánál maradva ebből fakadhat K. Endre arra vonatkozó megjegyzése, hogy nem ő maga kérvényezte a kegyelmi döntést.

A kegyelmi kérelmeknek több fajtája létezik. Az eljárási kegyelemre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van lehetőség, a kérelem ilyenkor az eljáró hatóságnál nyújtható be. Az ítélet jogerőre emelkedését követően már csak végrehajtási kegyelemben részesülhet a kérvényező, az első fokon eljáró bírósághoz benyújtott kérelemmel. Ez vonatkozhat például a még végre nem hajtott büntetésekre, a közügyektől eltiltásra és a próbára bocsátásra, a jóvátételi munkára vagy a javítóintézeti nevelésre is. A további büntetőjogi következmények, mint amilyen például a kényszergyógykezelés, a vagyonelkobzás vagy a pártfogó felügyelet, az eredeti ítélet szerint történnek. 

A kegyelmi mentesítés jelenti azt a döntést, ami a végrehajtási kegyelem mellett már a büntetett előélettel együtt járó hátrányokat is megszünteti, ennek benyújtására szintén az eljáró bíróságnál van lehetőség. Ez csak akkor léphet életbe, ha a kegyelmi határozatban külön kitérnek rá.

A kérelem benyújtásának egyébként a törvény értelmében nincs halasztó hatálya az eljárás folytatására vagy a büntetés-végrehajtás megkezdésére vonatkozóan, ám a végrehajtási kegyelemnél az igazságügyi miniszter - vagy átruházott hatáskörben eljárva a parlamenti államtitkár - elrendelheti a végrehajtás elhalasztását vagy félbeszakítását a köztársasági elnök döntéséig.

A kegyelmi kérelem benyújtása

A kegyelmi kérelem tartalmazza az érintett személy adatait, a bíróság vagy ügyészség megnevezését, a határozat vagy vádirat számát, a kérelem célját és indokait. A bíróság a kérelmet a büntetőügy egyéb irataival együtt felterjeszti az Igazságügyi Minisztériumhoz, ahol jelenleg egy kegyelmi bizottság folytat le vizsgálatot a beérkező kérelmekre, az esetre és a kizáró körülményekre vonatkozóan, így kerül továbbításra a köztársasági elnök felé.

A határozatot ezt követően az igazságügyi miniszter ellenjegyzi, így lép érvénybe, majd ezt a terheltnek vagy elítéltnek, a védőnek és a kérelmezőnek az eljáró bíróság, illetve ügyészség kézbesíti, amennyiben az érintett szabadságvesztését tölti, a büntetés-végrehajtási vagy javítóintézet útján kapja meg. 

A kegyelem megadása

A kegyelmi eljárásnál nem kerül sor személyes meghallgatásra, a köztársasági elnök saját hatáskörben, nem nyilvánosan, és indoklási kötelezettség nélkül dönthet az ügyben, tehát magyarázatra elméletileg egy esetben sem kötelezhető, még ha emberileg elvárható is lenne az indoklás, ahogy azt tette például a köztársasági elnök a terrorizmusért elítélt Budaházy György kegyelmi ügyét követően is.

A törvény szigorúan kimondja azt is, hogy az elnöki határozattal szemben jogorvoslatnak és felülvizsgálatnak helye nincs, ilyenformán a kegyelmi döntés véglegesnek tekinthető. Csak abban az esetben veszti hatályát, ha az érintettet három éven belül szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.

Híres kegyelmi döntések

Magyarországon évről évre több száz elítélt nyújt be végrehajtási kegyelmi kérvényt, amelyből néhány - legfeljebb néhány tíz - eset jut el a tényleges kegyelemig. A legnagyobb pozitív elbírálási arány 1990-ben Göncz Árpád nevéhez fűződik, míg a legkisebb arány 2014-ben Áder János nevéhez köthető. 

A múltban több olyan eset akadt, amelyekkel a nagy nyilvánosság is egyetértett, ilyen volt 1996-ban Binder Györgyi kegyelme. A nőt két év letöltendőre ítélték, amiért otthonában vízbe fojtotta 11 éves, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, elviselhetetlen fájdalmakkal küzdő kislányát. A Legfelsőbb Bíróság úgy határozott, az emberölésért kiszabott szabadságvesztést le kell töltenie, Göncz Árpád államfő kegyelmi döntése értelmében azonban négyévi próbaidőre függesztették fel a végrehajtást.

Közismert még Simek Kitty 2005-ös kegyelmi ügye is: a lány 2002-ben közelről agyonlőtte alvó mostohaapját egy engedély nélküli pisztollyal, az őt és súlyosan beteg édesanyját ért éveken át tartó bántalmazások, szexuális zaklatások miatt. A jogerős ítélet végül két év letöltendő börtönbüntetés lett volna, ám Mádl Ferenc köztársasági elnök a lányt kegyelemben részesítette, a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztetve. 

A kegyelmi döntésnek tehát bizonyos esetekben van létjogosultsága, lényege, hogy az állam méltányosan figyelembe vehessen olyan egyéni körülményeket, tragikus emberi motivációkat vagy életkörülményekben bekövetkező változásokat - mint a betegség vagy a gyermekszületés -, amelyek mérlegelésére az igazságszolgáltatás nem feltétlenül ad lehetőséget. Az adott bűncselekmény társadalmi megítélése is sokat nyom a latban a döntés meghozatalakor, egy folyamatosan, fizikailag is bántalmazott lány vagy a gyermeke szenvedését egy évtizedig végignéző édesanya kétségbeesett tettét a többség igazságérzete, erkölcsi érzéke nem letöltendő büntetést érdemlő, aljas indokból elkövetett gyilkosságnak ítélte meg.

Bár a köztársasági elnök indoklására egyik fenti esetben sem volt törvényi kötelezettség, a döntés kevésbé szorult magyarázatra, mint ahogy azt a pedofilbotrányban érintett K. Endre kegyelmi ügyét övező kínos csendben szükségesnek érzi a nyilvánosság.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• elnöki kegyelem
• köztársasági elnök
• novák katalin
• büntetés
• börtön
• törvény
• jog
• pedofilia
• Terasz