Miről beszélt Morvai Krisztina a magyar parlamentben?

Az LMP kezdeményezésére női vitanapot tartottak a parlamentben előző hét szerdán. A képviselők rendelkezésére öt óra állt, a vitában nemcsak magyar, hanem európai parlamenti képviselők is felszólalhattak. A fő téma a nők közéleti szerepvállalása volt, amely hazánkban igen alacsony: a parlamentben a képviselők alig 9%-a nő, ez 34 főt jelent a közel 400-ból.

A vitanapon az okokra és a megoldásokra is többféle verziót sorakoztattak fel a képviselők. Az okok között említették az előző és a jelenlegi kormány politikáját, a nem megfelelő utánpótlásképzést, a pártok és a férfi politikusok hozzáállását, Morvai Krisztina pedig a hazai politika jellegéből vezette le a kérdést.

Eszerint "meghatározó szerepet tölthetnének be a nők abban az esetben, ha a politika a közjóról szólna, és nem az lenne a fő kérdés, mi a jó a pénzpiacoknak, a nagybefektetőknek, hanem, hogy mi a jó az embereknek". Okként felmerült még a munka és a családi élet összeegyeztetésének problémás mivolta, erről beszélt Lendvai Ildikó és a kormány képviselői is.

A kormány részéről a megoldás is innen került levezetésre. Eszerint a politika azzal segíthetné a nőket, ha a munka vagy család kérdésfelvetés helyett a munka és család összeegyeztetésében támogatná őket.

Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára is ezt a megoldást támogatta. A vitanapot kezdeményező Ertsey Katalin egyben elmondta, a Fidesz akkor tudná bizonyítani az elkötelezettségét, ha vállalná, hogy a következő választáson a párt állítja a legtöbb női jelöltet.

Érdekesebb felszólalások

Soltész Miklós: a munka és család összeegyeztetése kell

A vitanapot a kormány képviseletében Soltész Miklós felszólalása nyitotta meg. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára úgy vélekedett, a politika nem a kvótarendszerrel, hanem az általános körülmények javításával, illetve azzal bátoríthatja a nőket a vezetői posztok betöltésére, ha segíti őket a női létükből fakadó kettős hivatásukban. Ez az államtitkár olvasatában annyit jelent, hogy a "munka vagy család" kérdésfelvetés helyett a "munka és család" összeegyeztetésére lenne szükség.

Az államtitkár ezt követően hosszasan sorolta azokat az intézkedéseket, melyeket a jelenlegi kormány hozott a nők érdekében, köztük a hároméves gyest, a családi adózást, valamit a kisgyerekes szülők után járó járulékkedvezményt. Kitért arra is, hogy bár a miniszterek között nincs nő, ellenben az államtitkári, helyettes államtitkári posztokon jelentős szerephez jutottak a hölgyek.

Selmeczi: Gyurcsány a hibás

A Fidesz vezérszónokaként Selmeczi Gabriella szólalt fel, aki mindkét terhességét úgy csinálta végig, hogy közben képviselőként teljes bért kapott. Selmeczi egyetértett Soltész Miklóssal abban, hogy a nők közéleti szerepvállalásának erősítését nem szabad leszűkíteni a kvótavitára. Selmeczi a szocialistákat, szabaddemokratákat okolta azért, hogy alig 34 nő van a képviselők között, beszédében Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt elhíresült mondatát emelte ki az "öregecskedő feleségek lecseréléséről".

Selmeczi elismételte Soltész felsorolását a kormány intézkedéseiről, kiegészítve azt az otthonteremtő és a devizahiteleseket segítő kormányzati intézkedésekkel, melyek szerinte szintén segítik a nőket a mindennapokban. A képviselő a nők előrejutásával kapcsolatban az oktatást említette, mint mondta, a legelmaradottabb településeken is biztosítani kell az iskolába járás lehetőségét, a közéleti szerepvállalás alapvető feltétele ugyanis a megfelelő végzettség.

Pál Tibor, MSZP: a Fidesz a hibás

Az MSZP részéről Pál Tibor és Lamperth Mónika beszélt. Pál Tibor a jelenlegi kormányt szidta, amely szerinte bizonytalan helyzetet teremtett a nőknek, akik emiatt félelemben élnek.

- Hogyan tudom iskolába járatni a gyermekemet, hogyan tudom jóllakatni a gyermekemet? - az MSZP-s politikus szerint sok nő számára most ez a kérdés, ami miatt a jelenlegi kormány a felelős. Lamperth Mónika pedig arról beszélt, ő kvótapárti, támogatja a kvótarendszert.

Lukács Tamás, KDNP: nem a kvótarendszerre

A KDNP képviseletében Lukács Tamás szólalt fel, aki kijelentette, hogy nem támogatja a kvótarendszer bevezetését. A politikus kiemelte, fontosnak tartja, hogy ne akarják a természetes határokat eltörölni, megbecsüljenek minden nőt, aki a család szolgálatát vállalja, és aki képes a női erényt és méltóságot a közéletben megjeleníteni.

Morvai: a politikának a közjóról kéne szólnia

Lukács Tamást Morvai Krisztina követte a pulpituson. A Jobbik EP-képviselője már első mondataiban ellőtte a "megtaposott, megtépázott nemzet" szófordulatot, és a nemzet temploma szóösszetétel sem maradt el.

Morvai Krisztina úgy vélekedett, egyáltalán nem az az akadálya a nők közéleti részvételének, hogy nem tehetségesek, nem rátermettek, hogy nincsenek meg a szellemi képességeik. Morvai szerint meghatározó szerepet tölthetnének be a nők abban az esetben, ha a politika a közjóról szólna, és nem az lenne a fő kérdés, mi a jó pénzpiacoknak, a nagybefektetőknek, hanem, hogy mi a jó az embereknek.

- A nőknek természetszerűleg nagyobb szerepe lenne, ha nem arról szólna a politika, hogy hogyan lehet haveroknak leosztható pályázatokhoz és állásokhoz jutni - tette hozzá az EP-képviselő.

Morvai Krisztina későbbi felszólalásában megjegyezte, örül, hogy a pártok most nem "egymást ölik", hanem minden hozzászóló a témáról beszél, méghozzá jobbító szándékkal. Ennek egyébként ellentmond, hogy mind Soltész Miklós, mind az MSZP-s Pál Tibor elmondta, a kormány - a szocialista, illetve a második Orbán-kormány - felelős a problémáért.

Dúró Dóra, Jobbik: a politikai kultúra a hibás

A Jobbik részéről felszólalt még Dúró Dóra, aki nemrégiben adott életet első gyermekének, és aki lemondott képviselői fizetéséről addig, amíg a gyermek az első az életében.

Dúró Dóra elmondta, a nők legfontosabb és legszebb hivatása az anyaság, és egy nő akkor veszít, ha ezt nem tapasztalja meg. A képviselő közölte, a kvótarendszert nem támogatják, ahogy azt sem, hogy életkor alapján juttassanak pozícióhoz embereket, ehelyett az alkalmasságot kell első helyre tenni. Szerinte a képviselők között nem éri diszkrimináció a nőket, és nem jelent automatikusan diszkriminációt az sem, ha számarányukhoz képest kevesebben vesznek részt a közéletben, ennek oka a magyar politikai kultúrában keresendő.

Erstey Katalin, LMP: utánpótlásképzés kell

Dúró Dóra után szólalt fel a vitanapot kezdeményező Ertsey Katalin. Az LMP-s képviselő elmondta, elemi érdek a nők politikai, társadalmi, gazdasági szerepvállalásának növelése. Ertsey közölte, azért kezdeményezte a vitanapot, mert tarthatatlannak tartja azt a helyzetet, hogy a társadalom 52%-át kitevő nőket 9% képviseli az Országgyűlésben.

Ertsey úgy vélte, a megoldás az lehet, ha a pártok kezdeményezik, hogy az utánpótlásképzés elinduljon, és ebben az LMP véleménye szerint élen jár. A képviselőnő elmondta azt is, szerinte a politikában részt vevő nőket ma is sújtja a kompetenciacsapda, vagyis az, hogy bezárják őket a nőies témákba.

Karácsony Gergely, LMP: a pártközpontok a hibásak

Karácsony Gergely a női kvóta mellett érvelt, véleménye szerint nem korlátozza a választhatóságot a kvóta. Az LMP másik vezérszónoka elmondta, álláspontja szerint a pártok jelöltállítási gyakorlata, a pártközpontok döntése tartja távol a nőket a politikától.

Pelczné: mesterséges konfliktus

Az EP-képviselők közül nemcsak Morvai Krisztina szólalt fel, így tett Pelczné Gáll Ildikó is, aki a Fidesz színeiben jutott be az EP-be. Pelczné elmondta, véleménye szerint, ha egy nő érez magában ambíciót, hogy politikai szerepet vállaljon, akkor ebben segíteni kell, de hogy a karrierjében milyen fokig jut el, abban nem szabad szerepet játszani az illető nemének.

Szerinte a nők nagyobb politikai-társadalmi részvételének a feltételeit kell megteremteni. Azt is megjegyezte, hogy Magyarország jelenlegi helyzetében nem a nők közéleti szerepvállalása a központi kérdés, ezért nem lehet cél mesterséges konfliktusokat generálni.

Gúr Nándor és az 50 legbefolyásosabb nő

Az MSZP-s Gúr Nándor szerint a politika társadalmi elfogadottságát kell emelni ahhoz, hogy a nők ezen a területen szerepet akarjanak vállalni. Szerinte a politika rossz megítélése az oka annak, hogy ma Magyarországon az 50 legbefolyásosabb nő között nincs politikusnő. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemrégiben megjelent 50 legbefolyásosabb nőt összesítő kiadványba szándékosan nem akarták belevenni a politikusnőket.

Kálmán Olga is kimaradt

Az 50 legbefolyásosabb nő közé egyébként Kálmán Olga sem került be, aki naponta beszél olyan meghatározó politikusokkal, mint Tarlós István, Mesterházy Attila vagy épp a miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter.

Talabér Márta: nem biztos, hogy parlamenti képviselőként kell kezdeni

A fideszes Talabér Márta szerint nem biztos, hogy parlamenti képviselőként kell kezdenie egy nőnek a politikai pályafutását, hanem inkább kisebb településeken és civil szervezetekben. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben tabuk dőltek meg a választáson, mert kilenc nő nyert egyéni választókerületben mandátumot, ebből ketten az első fordulóban, és a képviselő szerint mind a kilencen baloldalinak elkönyvelt kerületben nyertek. A képviselő kitért arra is, hogy a legnagyobb felelőssége a témában a pártoknak van, amelyek sok nőt tudhatnak a tagjaik között. Ahhoz, hogy több nő legyen a parlamentben, szemléletváltás kell, amit elsősorban a férfi képviselőknél kell elérni.

Lendvai Ildikó, MSZP: ha az arányok megfordulnának, már másnap tüntetés lenne a Kossuth téren

Lendvai Ildikó - MSZP - felszólalásában azt mondta, hogy a nők aránya a vezetői posztokon mindig tünet, olyan, mint a lázmérő. Akkor és ott van kevés nő döntéshozó pozícióban a közéletben, ahol nehéz összeegyeztetni a munkavállalást és a karriert a családi szereppel.

A képviselő elmondta, ha 9% férfi és 91% nő ülne a parlamentben, akkor másnap tüntetés lenne a Kossuth téren. A férfiak azért tüntetnének, mert nők döntenek a sorkatonaságról vagy elvált apák gyermekhez való jogáról. Abszurd volna, ugyanezt viszont fordítva nem érezzük annak, mert a mindennapokban is ezt látjuk - fogalmazott Lendvai Ildikó.

A kormány mindent megtesz

Ágh Péter szerint a kormány kiemelten gondolkozik a témáról, amit az is bizonyít, hogy a Mihalkovics Péter ifjúságpolitikáért felelős miniszteri biztos által készített az Új Nemzedék Jövőjéért Program 2012-2016 is külön foglalkozik ezzel a területtel.

Ertsey Katalin ezt követően megjegyezte, a Fidesz akkor tudná bizonyítani az elkötelezettségét, ha vállalná, hogy a következő választáson a párt állítja a legtöbb női jelöltet.

• nők
• politika
• belföld
• Terasz