Zavarba hozták a tudósokat: 8 élőlény, ami nem állat, de nem is növény
Az élővilág egyes élőlényei egyáltalán nem könnyítik meg a tudósok dolgát.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Ha ránézünk egy fokföldi ibolyára, tudjuk, hogy egy növénnyel van dolgunk. Amikor pedig egy kutyára tekintünk, nyilvánvaló számunkra, hogy egy állatot látunk magunk előtt.
A legtöbb élőlény beazonosítása nem okoz gondot, a természettudósok viszont jól tudják, hogy a világ flórája és faunája távolról sem olyan fekete és fehér, akár egy szépen mintázott sakktábla. Ugyan alapvetően tisztázott, hogy milyen tulajdonságok jellemeznek egy növényt, és milyenek egy állatot, ezek a vonások egyes élőlények esetében egyszerre vannak jelen, így nem egyértelmű, voltaképpen melyik csoportba tartoznak.
Állat, növény vagy mindkettő?
A besorolás egy nagyon egyszerű nézőpontja a tápanyagfelvételé: eszerint a növények a fotoszintézisük segítségével képesek előállítani saját energiaforrásukat, ám az állatok nem, így más élőlényekére kell, hogy támaszkodjanak. De hová soroljuk azt az organizmust, amely egyszerre foglal magában fotoszintézisre képes sejteket, és fogyaszt el más élőlényeket is? A tudomány embereit sok hasonló kérdés foglalkoztatja. Felmerül a helyváltoztatás képességének szempontja is: noha erre a növények jellemzően nem képesek, az állatok pedig igen, mégis vannak kivételek. Végül az is érdekes eset a tudósok számára, hogy ha egy élőlény első blikkre a növényekhez hasonló, belső felépítése, tápanyag-bevitele azonban mégis az állatokéra hajaz. A következőkben nyolc olyan élőlényt mutatunk be, melyek joggal ejtették zavarba a természettudósokat.
Mesodinium chamaeleon: a csillói segítségével mozgó egysejtű növényi és állati életmódot is él. Algával táplálkozik, de nem emészti meg őket azonnal, hanem magában tartja, és általuk lesz képes a fotoszintézisre. Ilyenkor növényként viselkedik. Egy idő után azonban állatüzemmódra vált: megemészti az algákat, majd újabbak vadászatára indul.
Borsótetű - Acyrthosiphon pisum: filozófiája az előző élőlényéhez hasonló. Ugyan ez a fajta levéltetű egyfajta rovar, mégis fotoszintetizál, akár egy növény. E képességét azokból az algákból nyeri, amelyeket elfogyaszt. A levéltetvek más olyan tulajdonsággal is rendelkeznek, mint a növények és gombák: saját pigmenteket, karotinoidokat állítanak elő.
Keleti smaragd elízia - Elysia chlorotica: bár egy vízicsigáról van szó, ez az élőlény fotoszintetizál. Ez a képessége úgynevezett lopott kloroplasztiszának köszönhető, melyet az elfogyasztott és megemésztett algákból nyer.
Kőkorall - Diploria strigosa: egyfajta korall, vagyis virágállat. Tápanyagfelvételében két forrásra támaszkodik: a benne élő, fotoszintetizáló algák által előállított tápanyagokból élnek, másfelől magukból az algákból táplálkoznak.
Szemesostoros - Euglena: ez a szabad szemmel nem látható vízi élőlény egyfajta moszat, mely a növény- és állatvilág határán áll. Zöld színanyagának köszönhetően képes a fotoszintézisre, mindeközben a szerves szennyezőanyagokat is megeszi, így tisztítva a vizeket.
Gombák - Fungi: az állat- és növényvilághoz közel álló tulajdonságokkal rendelkező gombák a növényekhez hasonlóan nem változtatnak helyet, viszont velük ellentétben nem fotoszintetizálnak. Ahelyett azonban, hogy állatok módjára vadásznának, inkább energiaforrásaik tetejére nőnek.
Vénusz légycsapója anemóna - Actinoscyphia aurelia: ez a trópusi, mélytengeri élőlény a szárazföldi húsevő növény, a Vénusz légycsapója víz alatti ikertestvére. A mintegy ezer fajt felsorakoztató tengeri anemónák közé tartozik, melyek növénykinézetű ragadozók. Lábukkal a sziklákra, korallokra tapadnak, szájuk a legkisebb érintésre becsukódik, és az azt körülvevő csápokból távozó idegméreg öli meg a prédájukat.
Tengeri liliomok - Crinoidea: végül ugyancsak zavarba ejtő élőlényekként említhetők a tengeri liliomok, melyek kinézetre növényszerűek, sőt nem változtatnak helyet sem, mégis állatokra jellemző emésztőszervrendszerük van, és mikroszkopikus állatokkal táplálkoznak.
OLVASD EL EZT IS!
