Mennyit rak zsebre a főnököd a fizetésedből?

A munkahelyén általában az ember nem foglalkozik azzal, hogy jogos-e, ha a főnöke nem engedi el szabadságra próbaidő alatt, vagy ledolgoztatja vele a kávézással eltöltött időt.

Az ehhez hasonló munkajogi tévhiteket vizsgálja a hvg.hu egy szakértő segítségével. Sok szituáció, ami a munkahelyen történik, jogszerűnek tűnhet, de nem biztos, hogy valóban az.

Minek számít a próbanap?

Egyre többet alkalmazzák a munkaadók az állásinterjú részeként, általában az utolsó lépésként a próbanapot, amikor a jelöltet kipróbálják az adott pozícióban. Elsősorban abból a szempontból kérdéses ez, hogy a munkaadó mire használja a jelöltet a próbanap keretén belül.

Előfordul ugyanis, hogy a felhalmozott munkamennyiség csökkentése a cél. Ebben az esetben nem jogszerű az eljárás, ugyanakkor nem valószínű, hogy később kiderül. Abban az esetben jogos, ha a jelöltekkel például egy néhány kérdésből álló tesztet végeztetnek el.

Szabadság a próbaidő alatt?

A felvételt nyert jelentkezővel első lépésként szerződést kötnek, amiben általában szerepel a próbaidő, aminek lényege, hogy mindkét fél kipróbálja a másikat. Ezzel kapcsolatban kialakult egy tévhit, miszerint próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni, hiszen úgy gondolja a munkaadó, hogy a frissen felvett munkaerő csak ebben az időszakban ad bele mindent a munkába.

Azonban a munkajogban nincsen ilyen szabályozás. Így a próbaidő alatti szabadság igenis engedélyezett, legalábbis a munkajog nem tiltja. Előzetes egyeztetést természetesen igényel, hiszen a munkáltató ugyanakkor az éves szabadság nagy részével rendelkezhet.

Káresetek

A munkabérből való levonás bizonyos kártérítési esetekben merül fel általában, amit a munkáltatók előszeretettel alkalmaznak. Ezzel szemben a munkabér védelme és a munkavállaló megélhetésének biztosítása miatt a munkaadó csak a törvényben meghatározott esetekben élhet a munkabérből való levonással. Emiatt a munkaadó köteles kifizetni a munkabért akkor is, ha kárigényt kíván támasztani.

Kávé- és cigiszünet

A munkajog kimondja, hogy dohányozni a munkahelyen csak munkaközi szünetben lehet. A hatályos szabályozás szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, hiszen az ebédszünet sem számít bele a munkaidőbe. Ugyanakkor a jogszabály szerint az ülőmunkát végző munkavállalónak jár óránként tíz perc szünet, amit kedve szerint eltölthet.

A túlórákról

A munkaidőn túl munkával eltöltött idő nem jelent automatikusan túlórát. Abban az esetben viszont annak minősül, ha a munkáltató rendeli el. Abban az esetben is túlóráról van szó, ha az elvégzendő munka mennyisége annyira sok, hogy nem fér bele a munkaidőbe. Tehát az is túlórának minősül, ha a munkavállaló a munkáltató érdekében végzi a munkát munkaidőn túl.

A túlórát a munkáltató előfordul, hogy azzal próbálja meg kijátszani, hogy azzal érvel, miszerint a munkavállaló nem tölti ki rendesen a jelenléti ívet. Emiatt a munkáltató nem mentesülhet a rendkívüli munkavégzés kifizetése alól. Így tulajdonképpen megrövidíti a munkaválallót, akinek több fizetés járna.

További tévhitek

Téves az a gondolat, hogy a munkavállalókat kérésük esetén megilleti a fizetés nélküli szabadság. Ugyanis ennek biztosítása csak egy lehetőség, de nem kötelező megadni.

A munkaviszonyt általában közös megegyezéssel vagy felmondással szüntetik meg a felek. Felmondás esetén a még ki nem fizetett és jogos igények érvényesíthetőek a munkaadóval szemben. Közös megegyezés esetén a felek ezzel elszámolnak, és további követelésük nem lehet a másikkal szemben.

• munkahely
• munka
• munkajog
• munka törvénykönyve
• belföld
• Terasz