Ha te is ezt érzed szabadság után, talán ideje új munkahely után nézned

Új kutatásban vizsgálták a munka és magánélet egyensúlyát.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A megnövekedett munkaerőhiány miatt egyre magasabb stressznek vannak kitéve a munkavállalók, miközben azzal is tisztában vannak, hogy a megnőtt igény miatt viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni, ha a felmondás mellett döntenek.

A nyaralás alatt sok dolgozó ismeri fel, hogy már nem motivált, és nem akar hosszú távon tervezni a munkahelyén. A szabadság stresszmentes élményét ráadásul gyakran a munkatársak helyettesítésével és a szeptemberi pörgéssel járó extra nehézségek váltják a visszatéréskor.

A munka és a magánélet egyensúlyát vizsgálták

Hat európai nemzet is szerepel az InterNations TOP 10-es listáján, ahol azt vizsgálták, melyik országban találják a legjobbnak a külföldről érkezett munkavállalók a munka és magánélet egyensúlyát. A felsorolásban több helyen is hosszabb az átlagos munkahét a magyar átlagnál, a dolgozók mégis kipihentebbnek és motiváltabbnak érzik magukat.

Göröcs Lili Melinda, a Profession.hu HR-vezetője szerint a legfontosabb tényező, hogy mennyi időre van szükségünk ahhoz, hogy el tudjunk szakadni a munkahelyi feladatokból és környezetből származó stressztől.

A már szinte minden ágazatban megfigyelhető munkaerőhiány miatt magasabb stresszt kell megélniük a dolgozóknak a mindennapokban, ráadásul a céges e-mailek folyamatos követésével a munkaidő és a szabadidő közötti határt is felszámoljuk, így nem tudunk ténylegesen kikapcsolódni.

Nem csak a főnök miatt dolgozunk munkaidőn kívül

Minden korábbi felmérés azt bizonyítja, hogy az átlagos magyar munkavállalók sokkal kevésbé tudatosak abban, hogy időben hazamenjenek a munkahelyükről, illetve ne nézzék az e-mailjeiket munkaidőn kívül vagy akár a szabadságukon.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.

Promóció

Ez jelentősen rontja munka és magánélet közötti egyensúly érzetét és gyengíti a motivációt. A vezetők nem feltétlenül várják el a folyamatos elérhetőséget, de öntudatlanul is azokat a munkavállalókat részesítik előnyben, akik ezt maguktól megteszik. Ha több munkatárs is rendszeresen dolgozik munkaidőn kívül, az hamar a céges kultúra részévé válik.

Mit tehet a munkáltató?

Magyarországon a legtöbb munkáltató még mindig nem kezeli aktívan a HR-problémákat, és inkább az új dolgozók megszólítására koncentrál, mint a meglévők megtartására. A munkához nem kötődő, kikapcsolódást segítő juttatásokkal és a munkaidő betartásának ösztönzésével jelentősen növelhető a munkavállalók hosszabb távú motivációja – javasolja a szakember.

Munkavállalóként is érdemes már a problémák érzékelésekor beszélni a HR-essel vagy cégvezetővel, és nem várni, míg „végleg betelik a pohár.” A megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legtöbb helyen már sokkal rugalmasabban állnak az ilyen jellegű megkeresésekhez, és támogatják a stresszt csökkentő alternatív megoldásokat.

Az új generáció már nem az egyensúlyra vágyik

A fiatalok már nem az egyensúlyra törekednek, hanem az összhangra. Olyan munkahelyet keresnek, ahol otthon érezhetik magukat, és barátok veszik körül őket. Nem esnek zavarba, ha egybeolvad a munka és magánélet, mert maga a munkavégzés is kellemes számukra.

Ez részben azt is jelenti, hogy a hagyományos munkaidőben többet foglalkoznak magánéleti kérdésekkel, de azt is, hogy azon túl szívesen foglalkoznak a feladataikkal. Ha az összhang megvalósul, a munkavállalók elhivatottabbak és hatékonyabbak lesznek.

Ez történik, ha úgy kapsz meg egy állást, hogy füllentettél az önéletrajzban

Most mindenki tegye a szívére a kezét: kevesen vannak, akik még soha nem füllentettek az önéletrajzukban, vagy nem csúsztattak, és nem is színezték ki egy kicsit a valóságot azért, hogy jobb pozícióból induljanak a vágyott állásért folyó versenyben. Persze, ez nem szép dolog, és pláne akkor veszélyes, ha túl nagy volt a kamu, hiszen a munkavégzés során úgyis kiderül, ha az embernek nincs meg a kellő képesítése.

Ez történik, ha úgy kapsz meg egy állást, hogy füllentettél az önéletrajzban

Nézegess képeket!

Elolvasom

 

Ezt is szeretjük