Gyógyításra és dekorációként is használták a múmiákat: a bizarr szokásokról nem hallani az iskolában

A múmiákat a mai napig misztérium övezi. A régmúltban többnek számítottak, mint egyszerű műtárgyak vagy a történelem érdekes darabjai. A hiedelmek és a társadalmi státusz is meghatározta, mire használhatták őket.

A múmiák mindig is sokat értek, és dísztárgyként, festékként, sőt, még gyógyszerként is alkalmazták őket. 

3 furcsa dolog, amire a múmiákat használták a történelemben

Gyógyszerként

Bármilyen furcsának is tűnik, az emberek a kora újkori Európában egyfajta kannibalizmushoz folyamodtak az egészség érdekében. Richard Sugg történész szerint a 18. század végéig az emberi test részei széles körben elfogadott terápiás szernek minősültek. A legnépszerűbb kezeléseket részét képezte a hús, a csont vagy a vér, valamint az emberi koponyákon előforduló különféle mohák.

A múmiából port készítettek, és bőrre kenték, vagy italokba keverték zúzódások és egyéb betegségek kezelésére. A hiedelem olyan ősöktől származhat, mint az idősebb Plinius, aki azt írta, hogy a múmiák balzsamozására használt bitumen gyógyító erőt biztosít.

Richard Sugg elmondása szerint ennek hívei közé tartozott I. Ferenc francia király, valamint Francis Bacon is, aki azt írta, hogy a múmiának nagy ereje van a vér megszilárdításában.

Ez olyan nagy üzletté vált, hogy hamis múmiákkal kereskedtek - amelyeket kivégzett bűnözőkből, rabszolgákból, koldusokból és tevékből készítettek, hogy lépést tartsanak a kereslettel: hasonlóan a hamisított gyógyszerek mai piacához.

Festékként

Úgy hangzik, mint egy városi mítosz, de nem az: a 16. századtól kezdődően a múmiabarna nevű pigment, amelyet őrölt múmiákból készítettek, népszerű festék volt az európai művészek körében.

Használta Delacroix, akárcsak Sir William Beechey brit portréművész, és a preraffaeliták művészcsoportjának különleges kedvence volt. Philip McCouat tudós szerint 1712-ben megnyílt Párizsban egy tréfásan „A La Momie” nevű művészellátó bolt, ahol festékeket és lakkot, valamint porított múmiát, tömjént és mirhát árultak.

Az igazat megvallva, nem mindenki tudta, hogy mivel fest. Amikor Edward Burne-Jones művész megtudta, szerény temetést tartott egy tubus festék számára a hátsó kertjében.

Dekorációként

Az egyiptomi kirándulások annyira népszerűnek bizonyultak a 19. századi felső osztály tagjai körében, hogy a múmiákat gyakran kiállították emléktárgyként otthonaikban, általában a szalonban vagy a dolgozószobában, esetenként a hálószobában is.

Rogers megjegyzi, hogy egy múmia kezei, lábai és fejei gyakran voltak láthatók a házak körül, kandallópárkányokon, üvegkupolákban. Gustave Flaubert még arról is ismert, hogy múmia lábát tartotta az asztalán.

A múmiákat a vállalkozásoknál is kiállították: állítólag az egyik chicagói édességbolt 1886-ban azzal vonzotta a vásárlókat, hogy bemutatott egy múmiát, aki állítólag annak a fáraónak lánya volt, aki megtalálta Mózest.

Mindvégig a festett képek felett feküdt a múmia

Teljesen véletlenül fedezték fel, mi van a szarkofág belsejére festve: száz évig fogalmuk sem volt róla.

Képek forrása: Getty Images

• múmia
• történelem
• érdekességek a világból
• gyógyszer
• babona
• hiedelem
• műtárgy
• Terasz