Megvan a rák ellenszere?

Hippokratész óta az orvostudomány megállíthatatlanul fejlődik, új, és még újabb korszakokhoz érkezik. Akárcsak itt és most, a 21. század elején, amikor az őssejtek hasznosításával ma még beláthatatlan távlatokat rejtő éra nyitányához érkezett el az orvostudomány.

Az "őssejt-sztorit" kezdjük a történet legelején, tehát azzal, hogy voltaképpen miként és mikor alakulnak ki az őssejtek.

Varázsütés a 15. napon

Minden új élet a fogantatás misztériumával kezdődik. Az azt követő két hétben aztán a magzatkezdemény levándorol az anyaméhbe, és ott beágyazódik a fogadására már felkészült méhnyálkahártyába. Ekkor még a leendő magzatot alkotó sejtek, tulajdonképpen az őssejtek, minden ízükben azonosak, hiszen a kromoszómáikban lévő harmincezer gén teljesen egyforma. Ám amikor elérkezik a tizenötödik nap – mintegy varázsütésre –, újabb sorsdöntő változások veszik kezdetüket az anya méhében. Ekkor indul ugyanis a főbb testrészek és szervek, illetve az ezeket alkotó, egymástól jelentősen eltérő, speciális szövetek és sejtek kialakulása. Tehát a szederszerű magzatkezdemény korábban mindenre képes őssejtjeiből csak meghatározott feladatra specializálódott, azaz egymástól jelentősen eltérő genetikai állományú sejtek alakulnak ki. Szerencsére ez nem jelenti, hogy őssejtekhez csak és kizárólag a magzatkezdeményekből lehet hozzájutni! Ha ezekből akarnának őssejteket nyerni, erre egyetlen lehetőség lenne, mégpedig a lombikbébi-módszer. Ám ez az eljárás csak korlátozott mennyiségű őssejtet biztosít, és egyidejűleg komoly etikai kérdéseket is felvet. A felelősen gondolkodó szakemberek többsége – az egyházak képviselőivel egyetértésben – megengedhetetlennek tartja, hogy kizárólag az őssejtek hozzáférhetősége miatt hozzanak létre magzatkezdeményeket.

A magzat vérképző rendszerében maradnak még őssejtek, ezek pedig a születést követően a köldökzsinórvérből kinyerhetők, illetve éppúgy "elővarázsolhatók" a csontvelőből és a vérből is.

Őssejtből idegsejt?

A tudósok jó ideig azt hitték, hogy a csontvelőből származó őssejtből kizárólag vérsejtek és csontsejtek fejlődhetnek ki. Ám a magyar származású, Amerikában dolgozó Mezey Éva által vezetett kutatócsoport felfedezése szerint a felnőtt emberi csontvelőből származó őssejtek eljuthatnak az agyba, és ott átalakulhatnak működőképes neuronokká. Tehát az őssejtek a jövőben felhasználhatóak lesznek sérült agyterületek újjáélesztésére is.

A kutatók négy olyan halott nő agyszöveteit vizsgálták, akik életük során férfidonoroktól származó csontvelőt kaptak. A vizsgálódás során az agyszövetekben Y kromoszóma jelenléte után nyomoztak, és mind a négy nő agyában nagy mennyiségben találtak is Y kromoszómát tartalmazó idegsejtet, annak ellenére, hogy a nők szervezetében eredendően csak és kizárólag X kromoszóma található, tehát az Y kromoszóma csak férfidonoroktól kerülhet a nők szervezetébe. Ráadásul az Y kromoszómás sejtek nem elkülönülten, hanem kisebb csoportokban helyezkedtek el, ami arra utal, hogy a férfidonortól származó csontvelői őssejt előbb idegsejtté alakult, majd osztódni kezdett, és halmazokat képezett.

A továbblépéshez tisztázni kell, hogy az őssejtek miként lépnek be a vérkeringésből az agyba, és hogyan lehet erre serkenteni őket, illetve milyen behatásra fejlődnek idegsejtekké, és miként találják meg a sérült vagy éppen elhalt területeket.

"Szervstoppoló" sejtek

Mi mindenre lehet felhasználni az őssejteket? Nos, már eddig is sok esetben sikerrel alkalmazták őket csontvelő-átültetés pótlására. De ez még csak hasznosításuk kezdete, mert bizonyos technológiák alkalmazásával irányítani lehet az őssejtek specializálódását, tehát azt, hogy milyen sejtekké fejlődjenek. Például szívizomsejtekké, hogy az infarktus okozta szövetelhalást be lehessen velük stoppolni. Az őssejtekből előállított hasnyálmirigy-szigetsejtek beültetése pedig a cukorbetegeknek jelenthet gyógyulást. De orvosolni lehet általuk például egyes daganatos, vese- és bizonyos immunhiányos betegségeket is, úgy, hogy egészséges őssejteket juttatnak be a beteg szervezetébe. Bizakodásra okot adó őssejtkísérletek folynak még az Alzheimer- és a Parkinson-kór, az agyvérzés utáni állapot, egyes izombetegségek és az sclerosis multiplex esetében is.

Transzplantációra váró betegek milliói reménykednek világszerte, hogy az őssejtkutatások eredményei a túlélést, jobb esetben pedig a gyógyulást jelenthetik majd számukra.
Ám az őssejtek közvetlenül a gyógyításban történő alkalmazására még várni kell egy ideig.
Jelenleg a nyirokrendszeri daganatok, a csontvelő-károsodások, az akut leukémia és a hematológiai megbetegedések lehetséges gyógyszereként, illetve egyéb daganatos betegségek kezelésének hatásos kiegészítőjeként kutatják az őssejtek nyújtotta lehetőségeket.

Bankba tett sejtek

Az őssejtek jelentősége a gyógyításban megkérdőjelezhetetlen.
A köldökzsinórból – amelyből a későbbiekben kinyerik az őssejteket – közvetlenül a születést követően vért vesznek. A speciális vér levétele az újszülött köldökzsinórjának lefogása és átvágása után történik. A vérmintát steril tasakba teszik, és haladéktalanul az őssejt-laboratóriumba szállítják. Az eljárás teljesen fájdalom- és kockázatmentes mind az újszülött, mind az anya szempontjából.
Az őssejt-laboratóriumok a legmagasabb minőségi elvárások szerint működnek. Az őssejteket itt kiválasztják a köldökzsinórvérből, majd egy speciális hűtőegységben tárolják, a "donor" személyének egyértelmű azonosíthatósága mellett. Az őssejtbankban tárolnak minden szükséges, a gyermekre és a szülőkre vonatkozó információt. A megőrzött sejtek egyébként bármikor rendelkezésre állnak, és elvihetőek a szülő vagy a képviselő írásos engedélye alapján.

A félretett, még bármire képes sejtek nemcsak az újszülött, hanem akár a felnőtt vagy az időskorban jelentkező betegségek hatásos orvoslását is szolgálhatják, illetve nagy valószínűséggel a közeli rokonok, így például a szülők és testvérek bizonyos betegségeinek gyógyírjaként is felhasználhatók.

Már számtalan eredményt elkönyvelhetünk az őssejtekkel kapcsolatban, de még messze nem merítettük ki a lehetőségeinket, hiszen az orvostudomány előtt fantasztikus perspektíva nyílt az ember jó életminőségét romba döntő és az életet megkurtító betegségek leküzdéséhez!

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet a Népszabadság archívumának!

• betegség
• daganat
• rák
• kutatások
• gyógyítás
• érdekességek a világból
• Terasz