3400 éves város bukkant elő a tóból: a súlyos szárazság fedte fel az ősi helyet

Az ősi város Mezopotámia egyik fontos központja lehetett.

irak-felfedezés-borító
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Mintegy 3400 évvel ezelőtt a Tigris folyó partján feküdhetett az a város, amelynek a maradványait egy német és kurd régészekből álló csoport tárta fel.

A település maradványai a moszuli víztározóból kerültek elő, miután az év elején az Irakban pusztító súlyos aszály miatt leapadt a vízszint.

Fontos központ lehetett egykor a város

A kutatók szerint a város, amelyben egy palota és több nagy épület, köztük egy hatalmas raktár is állt, a Kr. e. 15-13. századi, ókori mezopotámiai Mitanni Birodalom fontos központja, Zakhiku lehet. A régészeti helyszín Irak kurdisztáni régiójában, Kemunében található - számolt be róla a Phys.org tudományos ismeretterjesztő portál.

A régészcsoport villámgyorsan állt össze a feltáráshoz, mivel nem tudhatták, hogy mikor kerül ismét víz alá a helyszín. A munkálatok finanszírozását a Fritz Thyssen Alapítvány biztosította a Freiburgi Egyetemen keresztül. A kutatóknak sikerült nagyrészt feltérképezniük a várost. A mintegy 2000 négyzetméteres palota maradványait már 2010-ben felfedezték, és 2018-ban, mikor egy aszályos időszakban szárazra került, fel is tárták. A többi épületet azonban most sikerült feltárni.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

A régészeket meglepte, hogy a napon szárított vályogtéglából készült falak milyen jó állapotban maradtak meg. Ez feltehetően annak köszönhető, hogy a várost Kr. e. 1350 körül földrengés rombolta le, és a falak fölső részei maguk alá temették az épületeket. A régészcsoport egy német tagja, Peter Pfälzner, a Tübingeni Egyetem tudósa elmondta, hogy öt kerámiaedényt is találtak, amelyekben több mint száz ékírásos agyagtábla volt. A kutatók remélik, hogy ez a felfedezés fontos információkkal szolgál majd a Mitanni-korszak végéről és az asszír uralom kezdetéről a térségben.

A régészeti helyszín konzerválása érdekében a feltárt épületeket teljesen beborították szorosan illeszkedő műanyag fóliával, és kaviccsal fedték le, hogy ne károsítsa a visszatérő víz.

Pompeji legpikánsabb erotikus freskóin nincsenek tabuk

Pompeji városában számos erotikus freskót találtak a régészek, melyeken sem a különböző szexpózok, sem a meztelenség, sem a nemi szervek nem számítottak tabunak.

Pompeji legpikánsabb erotikus freskóin nincsenek tabuk - Merészen, kendőzetlenül ábrázolták a szexualitást

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Borítókép forrása: wrathofgnon / Twitter)

Ezt is szeretjük