Lenyűgöző 9 ezer éves szentélyt találtak a jordániai sivatagban: emberalakokat ábrázolnak a kövek

A messzi Jordániában elterülő keleti sivatagban különleges helyre leltek helyi és francia régészek: az újkőkori szentélyt felfedezői, Vael-Abu Azziza és társai találták meg.

Az újkőkort más néven csiszoltkő-korszaknak is, vagy neolitikumnak is nevezik, a földtörténetben a pleisztocén végére és a holocén elejére tehető. Ebben az időszakban alakult ki a földművelés, illetve elterjedtek a fémeszközök. A neolitikus kultúra i. e. 10 ezer után jelent meg és indult ki Elő-Ázsiából.

A szentély

A szentély az újkőkorszak első feléből származik, i. e. 7 ezer tájáról, tehát mintegy 9 ezer éves. Fő különlegessége mégsem az, hogy mennyi idős, hanem az, hogy csaknem teljesen érintetlen volt.

A szentély első ránézésre kövek véletlenszerűen elhelyezett halmaza, de a régészek szerencsére ennél jóval behatóbb vizsgálatokat szoktak végezni. Egyszerű és sematikus, ám koruk miatt mégis szenzációs emberszobrokra leltek: a két faragott állókőnek kivehető antropomorf vonásai vannak.

A szentély egyébként egy rosszul megközelíthető újkőkori lelőhelyen van, pontosabban egy neolitikumi tábortól nem messze található. A helyszínen a korabeli vadászati szokásokra utaló létesítményeket is felfedeztek. Utóbbiakat sivatagi sárkányoknak nevezik, nem véletlen, hogy a szentélyen belül egy sivatagi sárkány ábrájára bukkantak. Ezek a szerkezetek legalább két hosszú, egymáshoz közelítő, majd záródó falból állnak, és főleg gazellák elejtésére szolgálhattak. A Közel-Keleten és Dél-Afrikában is találtak már hasonlókat.

A helyszínen egy oltárt, egy csapda modelljét, tengerikagyló-héjakat és egy tűzrakót is találtak, melyek ugyancsak izgalmas részletekkel szőtték tovább a helyszín tudományos történetét.

Érdekességek a Stonehenge-ről

Az egyik, ha nem a leghíresebb kőkomplexum a Stonehenge: következő cikkünkben erről olvashatók érdekességek.

• szentély
• jordánia
• sivatag
• archeológia
• régészet
• Terasz