Történelmi felfedezés a Mecsekben: évtizedek óta erre vártak a kutatók
Három új ősmaradványfajt tártak fel a Mecsekben. Nézd meg őket képeken!
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Mintegy 130 millió éves őskörnyezetből, különleges tulajdonságokkal rendelkező, eddig ismeretlen fosszilis ősmaradványfajokat tártak fel a Mecsekben - közölte a Pécsi Tudományegyetem. A felfedezésről a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézete oktató-kutatójának, Bujtor Lászlónak és szerzőtársának, Vörös Attila Széchenyi-díjas tudósnak jelent meg publikációja Európa vezető őslénytani szaklapjában. Bujtor László elmondta, hogy ez egy hosszú, több évtizede zajló kutatás eddigi csúcspontja.
A mintákat a zengővárkonyi Dezső Rezső-völgy mészkőrétegeiből gyűjtötték. Bujtor szerint a felfedezés jelentősége, hogy a leírt új fajok is alátámasztják azt a korábbi kutatásai alapján feltárt tényt, hogy a mintegy 130 millió éves lelőhely különleges, világviszonylatban is figyelemreméltó őskörnyezet lehetett. Hozzátette: a kutatásban szereplő valamennyi brachiopoda faj példányai az átlagnál 30-70%-kal nagyobbak. Mindez olyan, mintha valahol az érintetlen őserdőben ma olyan emberi populációt találnánk, amelynek tagjai 2,2-2,5 méter átlagmagasságúak lennének.
A brachiopodák ma is élő külső, meszes vázzal rendelkező, kagylókra emlékeztető, de azokkal rokonságban nem álló, néhány centiméteres nagyságú tengeri élőlények, melyek a földtörténet ókorában akkora jelentőséggel bírtak, mint ma a kagylók. Utóbbiak a földtörténeti középkor kréta időszakától kezdve kiszorították a brachiopodákat eredeti élőhelyükről. - Mivel ma csupán néhány száz fajuk él, míg százmillió évekkel ezelőtt többezernyi, kutatásuk segít megérteni földtani múltunkat, tisztázni szerepüket a múlt élő rendszereiben, és ez segíthet megérteni a jelenben zajló földtani-biológiai folyamatokat is - közölte a kutató.
A három leírt új faj egyike a Dictyothyropsis vogli, amelyet a terület tulajdonosa, Vogl Ferenc tiszteletére neveztek el, ő tette a kutatók számára lehetővé a gyűjtést.
Fotó: MTI/Sóki Tamás
A másik, Zittelina hofmanni fajt Hofmann Károly néhai magyar geológusról nevezték el, ő ismerte fel elsőként a kréta kori üledékeket a Mecsekben.
Fotó: MTI/Sóki Tamás
A jobb oldalon látható Smirnovina ferraria faj elnevezése pedig a zengővárkonyi kicsiny vasérctelepre utal.
Fotó: MTI/Sóki Tamás
Az anyag az Új brachiopoda fajok a Mecsek hegységi Zengővárkonyból címmel jelent meg a Cambridge University Press kiadványában, a Journal of Paleontology folyóiratban.
Fotó: MTI/Sóki Tamás
A tanulmány nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő az intézmény szerint, magyar kutatók pedig első ízben publikáltak a rangos folyóiratban.
Fotó: MTI/Sóki Tamás
Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás
Femina akták - Méhnyakrák
A Femina Aktában mindent megtudhatsz a méhnyakrákról, ami évente több ezer nőt érint hazánkban. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, többek között megismerheted a méhnyakszűrés értékelési módjait, megtudhatod, hogyan kell értelmezni a leleten látott eredményt, mi a különbség a hagyományos nőgyógyászati citológiai vizsgálat és a HPV-szűrés között vagy elkerülhető-e a kemoterápia a méhnyakrák esetén?
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- kultúra
1500 éves temetőre bukkantak az Alföldön: megmutatták, mi volt a sírokban
- történelem
- hódmezővásárhely
Egy másik település rejtőzött a magyar város alatt: most megtalálták a nyomait
