Gepida leletek

A Kárpát-medence elmúlt fél évszázadának legnagyobb sírszámú gepida temetőrészletét tárták fel az elmúlt másfél évben Tiszaug határában a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei - közölte Wilhelm Gábor ásatásvezető régész. A múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: az M44-es autópálya építkezéséhez kapcsolódó munkálatokon 194, az 5. század utolsó harmadától a 6. század közepéig keltezhető temetkezést tártak fel.

Hangsúlyozta: az országos szinten is kiemelkedő régészeti lelet a kecskeméti múzeum számára is nagy jelentőséggel bír, mivel korábban még nem volt a gepidáktól származó emlékanyaguk. A jól rekonstruálható korabeli temetkezés alapján megállapítható, hogy a gepidák halottaikat esetenként nagy méretű rönkfák kivájt belsejébe helyezték el, amelynek két végét lezárták. Ennél gyakoribb volt azonban, hogy az elhunytat egy félbe vágott, szintén kivájt rönkbe tették, majd a tetejét deszkával fedték, így temették a földbe. A csaknem kétszáz sír fele gyermekeké lehetett, akiket a jelek szerint a felnőttekével azonos módon és tisztelettel temettek el.

Kik voltak a gepidák?

Wilhelm Gábor emlékeztetett arra, hogy a germán nyelvcsalád keleti ágához tartozó gepidák Tisza-menti királyságának egy fontos helyszíne került elő Tiszaug határában. Az ott élt népesség a hosszú évezredek óta meglévő, mind a mai napig használt tranzitút mentén, a folyami átkelőt felügyelve telepedhetett meg a magasparton.

A mai Lengyelország területéről a harmadik század idején, nagyjából a gótokkal együtt érkező gepidák a hunok egyik legfőbb szövetségesei voltak. Attila seregében az egyik legerősebb csapategységet a nehézgyalogos, harcos gepidák alkották. Később azonban egy lázadás élére állva legyőzték, majd ki is űzték a hunokat a Kárpát-medencéből. Létrehozott királyságuk három tömbje a mai Erdély területén, a Tisza mentén és a Szerémségben volt.