A régészek is meglepődtek, mit ábrázol a maja kőkorong: erre senki sem számítana

Bár az ember hajlamos azt gondolni, hogy a sport és annak szeretete a modern kor hozadéka, jól tudjuk, hogy már az ókori Rómában és Görögországban is rajongtak érte, és mint régészeti értékek bizonyítják, nem volt ez másként a középkorban sem.

Ilyen bizonyíték egy, a mexikói Yucatan-félszigeten, a maja Chichén Itzá lelőhelyen talált kőkorong is.

A maja kőkorong

A korongot Lizbeth Beatriz Mendicut Pérez régész fedezte fel a Casa Colorada, vagyis a Vörös Ház feltárása közben. Nem kis meglepetés érte, ugyanis a körülbelül másfél méterrel a föld alatt talált kőre egy sportjelenetet véstek. A korong egy beomlott boltívről válhatott le. A feltételezések szerint a lelet körülbelül 1000-1100 éves lehet.

A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) szerint a képen két figura látható egy labdával és egy hieroglifával. A két játékos másképp öltözött, talán az egyéni csapatukat képviselik, ellenfelek lehetnek. A korong jellege arra enged következtetni, hogy eredményjelző táblaként használták.

- A bal oldali szereplő tollas fejdíszt visel, valamint szárnyat, melyen egy virág alakú elem, talán tavirózsa látható. Arca magasságában tölcsérszerű valami látható, amely lélegzetként vagy a figura hangjaként értelmezhető. Az ellenfél fejdíszt visel, úgynevezett kígyóturbánt, mely gyakori díszítőelem Chichén Itzában - magyarázta Santiago Alberto Sobrino Fernández régész az INAH közleményében.

Az ikonográfián túl a régészek érdeklődését legfőképp az eredményjelzőn látható írás keltette fel, mivel ritkán találni ezen a maja helyen hieroglifát, és még ritkább a teljes szöveg.

- Az epigrafikus sáv 18 kartosztból áll, rövid számlálási dátummal: 12 Eb 10 Cumku, ami valószínűsíthetően Kr. u. 894-re mutat – magyarázta Fernández. Az eredménytábla tehát megemlékezhetett egy eseményről, ami a pelotával kapcsolatos, és a Casa Coloradóban történt i. sz. 894-ben.

A kutatók szerint a korongon látható játékosok pelotát játszhatnak, egy tradicionális közép-amerikai játékot. A szabály szerint a játékosok csípőjüket, térdeiket és könyökeiket használva irányítottak egy labdát, melynek mozgása az égen áthaladó napot jelképezhette. A játék több rituális elemet is tartalmazott, az élet és halál közötti nagy csatákat ábrázolta. A pálya a hiedelmek szerint kapcsolatban állt az alvilággal, a labdákat pedig elhunyt uralkodók maradványaiból varázsolták.

Chichén Itzá a 13. századig a Yucatán-félsziget központi szerepű nagyvárosa volt, ahol az ősi maják éltek, haltak, és szívesen részt vettek a heves pelota-játékokon.

Még egy érdekesség? Váratlan, mit rejtenek a maja piramisok

A régészek felfigyeltek valami váratlanra, amire senki sem gondolna, aki megpróbálná kitalálni, mi található odabenn.

(Ajánlóképek: Getty Images Hungary)

• maja
• régészet
• érdekesség
• sport
• kő
• Terasz