Mai fiatalok vallottak arról, miben látják másként a világot, mint az idősebb korosztály

A mai fiatalok derűlátóbbak a szüleiknél, ugyanakkor hatékonyabb válságkezelést várnak a döntéshozóktól - derül ki az UNICEF legújabb globális felméréséből. A gyermekek világnapja alkalmából végzett közvéleménykutatás arra kereste a választ, hogy milyen ma gyereknek lenni, és mennyiben látják a fiatalok másképp a világot, mint az idősebb generáció - olvasható a szervezet közleményében.

Az UNICEF és a Gallup több mint 21 ezer gyermek és felnőtt bevonásával készült kutatása azt mutatja, hogy a fiatalok túlnyomó többsége szerint az egészségügy, az oktatás és a fizikai biztonság javulása miatt jobb most gyereknek lenni, mint régen, a szüleik idejében.

Optimisták, de nem elégedettek

A vizsgálatból kiderült azt is, hogy bár a fiatalok csaknem 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel hisznek abban, hogy a világ egyre jobb hellyé válik, mint az idősebbek, optimizmusuk nem jelent teljes elégedettséget: a felmérés szerint a fiatal generációban gyakori a depresszió és a szorongás, erősen nyugtalanítja ezt a korosztályt az éghajlatváltozás és annak elégtelen kezelése, és szkeptikusak a közösségi média információival szemben is. A felmérés szerint az idősebbekhez képest jellemzőbb rájuk a globális gondolkodás, és jobban bíznak a tudósokban és a nemzetközi együttműködésben az olyan válságok kezelésében, mint a koronavírus-járvány.

A Changing Childhood Project - Változó Gyermekkor Projekt - az első olyan felmérés, amelyben több generációt is megkérdeztek a világ helyzetéről és arról, hogy milyen a mai korban felnőni. Az Afrikában, Ázsiában, Európában, valamint Észak- és Dél-Amerikában 21 országra kiterjedő reprezentatív kutatás két korcsoportot vizsgált: a 15-24 éveseket és a 40 évnél idősebbeket.

- Ez a kutatás összetett és árnyalt képet nyújt a generációk közötti különbségekről. Bár az olyan jelenségek, mint a klímaváltozás, a járványok, a szegénység és a különböző társadalmi egyenlőtlenségek pesszimizmusra adnak okot, van okunk örülni is: a gyerekek és a fiatalok eltökéltek, hogy jobb hellyé teszik a világot. Aggódnak a jövő miatt, de magukra a megoldás részeként, annak aktív alakítójaként tekintenek - összegzi a közleményben Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

A felmérésből kiderült: a mai fiatalok 39 százaléka tartja magát világpolgárnak, azaz azonosul azzal a képpel, hogy az egész emberiséghez és nem csak saját nemzetéhez tartozik, szemben az idősebb generációk 22 százalékával. A felmérés szerint minden egyes életévvel átlagosan egy százalékkal csökken annak a valószínűsége, hogy az emberek felelősséget éreznek a nemzetükön túlmutató jelenségek iránt.

Vannak olyan kérdések, amelyekben nagy az összhang a különböző generációk között. Ilyen például az éghajlatváltozás és az oktatás fontossága, illetve a nemzetközi együttműködés és a gyermekképviselet sürgetése. Ezzel szemben a globális gondolkodás és felelősségérzet, valamint a történelmi haladás elismerése komoly megosztottságot tükröznek, ahogy az optimizmus tekintetében is nagy a nemzedéki szakadék.

Bíznak, de nem vakon

A kutatás szerint a gyerekek és fiatalok általában jobban bíznak a nemzeti kormányokban, a tudósokban és a nemzetközi sajtóban, a felmérésből ugyanakkor világossá válik, hogy a mai fiatalok tökéletesen tisztában vannak a globális kihívásokkal is.

A fiatalok többsége úgy gondolja, hogy az online világ komoly kockázatokat hordoz a számukra. A megkérdezettek 78 százaléka az erőszakos vagy szexuális tartalmakat, 79 százaléka az online zaklatást gondolja a legveszélyesebbnek. Mindössze 17 százalékuk állítja, hogy nagyon bízik a közösségimédia-platformokban és abban, hogy azok valós információkat hordoznak.

Míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő fiatalok 64 százaléka úgy véli, hogy anyagilag jobban boldogulnak, mint a szüleik, a magas jövedelmű országok fiataljai alig hisznek a gazdasági fejlődésben: kevesebb mint egyharmaduk látja jobbnak a saját esélyeit a boldogulásra. A fiatalok mintegy 60 százaléka szerint nagyobb nyomás nehezedik a mai gyerekekre a siker érdekében, mint egykor a szüleikre.

Az éghajlatváltozással tisztában lévő fiatalok csaknem háromnegyede azt várná, hogy a kormányok jelentős lépéseket tegyenek a jelenség kezelésére. Ez az arány az alacsony és közepes jövedelmű országokban még magasabb, 83 százalékos - ezek azok a területek, amelyeket a klímaváltozás várhatóan a legnagyobb mértékben érint a jövőben.

A fiatalok nagy többsége szinte minden országban úgy véli, hogy országuk nagyobb biztonságban lenne a koronavírushoz hasonló fenyegetésekkel szemben, ha a kormány más országokkal együttműködésben, nem pedig egyedül kezelné a válságot. Emellett a 15-24 éves korosztályban átlagosan 58 százalék gondolja úgy, hogy nagyon fontos, hogy a politikai vezetők odafigyeljenek a gyerekek véleményére.

A korosztály több mint egyharmada számolt be gyakori szorongásról és idegességről, és csaknem minden ötödik vallott depresszióról, illetve a motiváció hiányáról a pandémia idején végzett kutatásban. A generációk egyetértenek abban, hogy a mentális egészséget érintő kérdésekben az a legcélravezetőbb, ha a tapasztalatainkat megosztjuk másokkal, és segítséget kérünk, mindkét korcsoport több mint 80 százaléka vélekedett így.

- A probléma súlyosságára más nemzetközi és hazai kutatások is rámutatnak, ezért is döntött úgy az UNICEF Magyarország, hogy idén a gyerekek és fiatalok mentális egészségét helyezi fókuszba a gyermekek világnapján, november 20-án. A gyermekjogi szervezet hazai kampánya arra hívja fel a figyelmet, hogy csak akkor tudunk segíteni a lelki nehézségekkel küzdő fiataloknak, ha a probléma nem tabu, segítséget kérni pedig nem szégyen - írják a közleményben.

Fotók: Getty Images

8 fotó, ami bizonyítja, mennyire máshogy korosodtak régen az emberek

A régi fotókat látva nehéz elhinni, hogy a rajtuk szereplő emberek még kamaszkorban vannak, vagy csak alig lépték át azt. Sokkan 14 évesen már felnőttként néztek ki.

• felmérés
• generáció
• fiatal
• vélemény
• társadalom
• unicef
• Terasz