Egyre több áramot használnak a magyarok - Meglepő adatokat közöltek

Az utóbbi tíz évben folyamatosan nő Magyarország áramfelhasználása, tavaly elérte a 45,7 terawattórát az előző évi 45,4 terawattóra után. Az emelkedést leginkább az árammal működő háztartási és ipari technológiák gyors terjedése, valamint a digitalizáció okozza - derül ki a magyar villamosenergia-rendszer 2019-es adatairól szóló jelentésből, amelyet a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. kedden tett közzé honlapján.

A magyarországi villamosenergia-rendszer csúcsterhelése is nőtt. Tavaly haladta meg először a téli csúcsterhelés a 7000 megawattot, és a Mavir arra számít, hogy ez a trend a következő években folytatódni fog, az előrejelzések 2030-ra már 8000 megawattos csúcsokat mutatnak.

Dupla rekord 2019-ben

A rendszerirányító két kiugró csúcsterhelést tapasztalt 2019-ben, a valaha mért legmagasabb nyári rendszerterhelési rekordot 6633 megawattos negyedórás átlagértékkel június 27-én, a szintén történelmi értéknek számító 7105 megawattos téli csúcsterhelést pedig december 6-án regisztrálták.

A csúcsrekordok egyrészt a hosszú nyári kánikulai napokra koncentrálódtak a légkondicionálók áramfogyasztása miatt, másrészt a tartósan alacsony átlaghőmérsékletű és borúsabb téli napokra: a fűtés, a karácsonyi időszakot megelőző fokozottabb ipari és kereskedelmi felhasználás, valamint az ünnepi díszkivilágítások miatt.

Honnan jön az áram?

A hazai erőművekben megtermelt áram csaknem fele, 49,24%-a tavaly is atomenergiából származott. A második helyen állnak 27,11%-os részesedéssel a földgáz-, a harmadik helyen pedig 12%-kal a szén-lignit tüzelésű erőművek. A megújuló energiák részaránya 12% az erőműparkon belül.

A hagyományos erőművek körében a nukleáris blokkok kihasználtsága a legmagasabb, az egyéb gáztüzelésű termelők kihasználtsága növekvő, míg a szén-lignit primerforrású termelők csökkenő tendenciát mutattak 2019-ben.

A rendszerirányító középtávon, 2030-ig a hagyományos erőművi kapacitások csökkenésével számol. A szén- és lignittüzelésű erőművek a következő tíz évben eltűnnek a rendszerből. A földgázbázisú termelés együttes kapacitása kissé csökkenhet, de érdemi változásra ebben a körben nem számít a Mavir, és ugyanígy kalkulál a háztartási méretű kis erőművek jelenlétével is. Jelezték ugyanakkor, hogy a napenergia-termelésben további számottevő növekedést várnak az elmúlt tíz év gyorsuló üteme alapján.

Az összefoglaló szerint tavaly kissé csökkent ugyan az importenergia részaránya, de érdemben nem változott a súlya a magyar piacon, továbbra is 30% körüli szinten áll. A nemzeti energiastratégia 2030-ra 20%-os szintet határoz meg. A határkeresztező kapacitások közül az osztrák-magyar, valamint a piac-összekapcsolásban érintett szlovák-magyar volt az importban leginkább érintett a jelentés szerint.

A szlovák-magyar és a szlovén-magyar összeköttetés bővítése befolyással lehet a határkeresztező áramlások alakulására a következő években. A szlovák-magyar szakaszon 2020 végén fejeződhet be a kapacitásbővítés, a szlovén-magyar távvezeték üzembe helyezése pedig 2021 végén várható.

Fotók: Getty Images

2000 éve is használtak elemet és villanykörtét?

Megválaszolódni látszik a kérdés, hogy lehet az, hogy a piramisok járatainak nem kormos a faluk, amikor csakis fáklyával világíthattak a beszűrődő természetes fényt nélkülöző építményekben?

• áram
• energia
• magyarország
• felmérés
• 2019
• magyarok szokásai
• Terasz