Egyre több áramot használnak a magyarok - Meglepő adatokat közöltek
Az is kiderült, miért növekszik folyamatosan Magyarország áramfelhasználása.

konnektor
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az utóbbi tíz évben folyamatosan nő Magyarország áramfelhasználása, tavaly elérte a 45,7 terawattórát az előző évi 45,4 terawattóra után. Az emelkedést leginkább az árammal működő háztartási és ipari technológiák gyors terjedése, valamint a digitalizáció okozza - derül ki a magyar villamosenergia-rendszer 2019-es adatairól szóló jelentésből, amelyet a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. kedden tett közzé honlapján.

A magyarországi villamosenergia-rendszer csúcsterhelése is nőtt. Tavaly haladta meg először a téli csúcsterhelés a 7000 megawattot, és a Mavir arra számít, hogy ez a trend a következő években folytatódni fog, az előrejelzések 2030-ra már 8000 megawattos csúcsokat mutatnak.

Dupla rekord 2019-ben

A rendszerirányító két kiugró csúcsterhelést tapasztalt 2019-ben, a valaha mért legmagasabb nyári rendszerterhelési rekordot 6633 megawattos negyedórás átlagértékkel június 27-én, a szintén történelmi értéknek számító 7105 megawattos téli csúcsterhelést pedig december 6-án regisztrálták.

A csúcsrekordok egyrészt a hosszú nyári kánikulai napokra koncentrálódtak a légkondicionálók áramfogyasztása miatt, másrészt a tartósan alacsony átlaghőmérsékletű és borúsabb téli napokra: a fűtés, a karácsonyi időszakot megelőző fokozottabb ipari és kereskedelmi felhasználás, valamint az ünnepi díszkivilágítások miatt.

Honnan jön az áram?

A hazai erőművekben megtermelt áram csaknem fele, 49,24%-a tavaly is atomenergiából származott. A második helyen állnak 27,11%-os részesedéssel a földgáz-, a harmadik helyen pedig 12%-kal a szén-lignit tüzelésű erőművek. A megújuló energiák részaránya 12% az erőműparkon belül.

A cikk az ajánló után folytatódik

A hagyományos erőművek körében a nukleáris blokkok kihasználtsága a legmagasabb, az egyéb gáztüzelésű termelők kihasználtsága növekvő, míg a szén-lignit primerforrású termelők csökkenő tendenciát mutattak 2019-ben.

A rendszerirányító középtávon, 2030-ig a hagyományos erőművi kapacitások csökkenésével számol. A szén- és lignittüzelésű erőművek a következő tíz évben eltűnnek a rendszerből. A földgázbázisú termelés együttes kapacitása kissé csökkenhet, de érdemi változásra ebben a körben nem számít a Mavir, és ugyanígy kalkulál a háztartási méretű kis erőművek jelenlétével is. Jelezték ugyanakkor, hogy a napenergia-termelésben további számottevő növekedést várnak az elmúlt tíz év gyorsuló üteme alapján.

Az összefoglaló szerint tavaly kissé csökkent ugyan az importenergia részaránya, de érdemben nem változott a súlya a magyar piacon, továbbra is 30% körüli szinten áll. A nemzeti energiastratégia 2030-ra 20%-os szintet határoz meg. A határkeresztező kapacitások közül az osztrák-magyar, valamint a piac-összekapcsolásban érintett szlovák-magyar volt az importban leginkább érintett a jelentés szerint.

A szlovák-magyar és a szlovén-magyar összeköttetés bővítése befolyással lehet a határkeresztező áramlások alakulására a következő években. A szlovák-magyar szakaszon 2020 végén fejeződhet be a kapacitásbővítés, a szlovén-magyar távvezeték üzembe helyezése pedig 2021 végén várható.

Fotók: Getty Images

2000 éve is használtak elemet és villanykörtét?

Megválaszolódni látszik a kérdés, hogy lehet az, hogy a piramisok járatainak nem kormos a faluk, amikor csakis fáklyával világíthattak a beszűrődő természetes fényt nélkülöző építményekben?

Ezt is szeretjük