Titkos társaság tagja volt a világhírű magyar művész!
2 dolog, amit te sem tudtál róla
Az alábbi két dolgot nem tanítják az iskolákban.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Ma 203 éve, hogy megszületett Liszt Ferenc, a komolyzenei élet egyik legnagyobb alakja, aki büszke volt magyar származására - nem véletlen, hogy az iskolákban tananyag az élete.

Ám vannak olyan részletek, amelyeket a tankönyvekből nem tudhatsz meg a nagy zeneszerzőről. Íme, két érdekesség.

Liszt Ferenc, a szabadkőműves

Számos rejtély és összeesküvés-elmélet lengi körül a szabadkőművesek évszázadok óta működő világszintű társaságát. Bár a csoport létezése már nem titok, a valódi céljaikkal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, sokan úgy gondolják, a befolyásos egyesület nem feltétlenül jó célokra használja a hatalmát.

Kevesen tudják, hogy Liszt Ferenc is szabadkőműves volt. 1841-ben csatlakozási kérelmet nyújtott be a társaság felé, és egy héttel később máris felvették, inasi rangot kapott. Fél évvel később a berlini Zur Eintracht - Egyetértéshez - páholy mesterévé avatták, utazásai során több páholyban fel is lépett.

1866-ban törölték a berlini páholyból, egészségi állapotának romlására hivatkozva. Amikor a zeneszerző Budapestre költözött, a tervek szerint tagja lett volna egy másik páholynak, de ez meghiúsult, ennek ellenére élete végéig tartotta a kapcsolatot a szabadkőművesekkel, és rendezvényeikre rendszeresen járt koncertezni.

1886-ban bekövetkezett halálakor a pozsonyi, a lipcsei és a zürichi páholyok szabadkőműves gyászszertartást tartottak az emlékére.

Tudtad, hogy magyarok voltak?

Összegyűjtöttünk hat zsenit, aki történelmet írt, és magyar felmenőkkel rendelkezik.

Vitatott a származása

Bár a hivatalos, iskolákban is tanított álláspont szerint Liszt Ferenc osztrák-magyar származású, a mai napig vannak kérdőjelek a témában. A Lina Ramann biográfus által visszavezetett családfából kiderül, hogy a zeneszerző édesapja magyar, édesanyja pedig osztrák volt, sokszor a németek és a szlovákok is saját nemzetük fiaként emlegetik őt.

Liszt a trianoni békeszerződés aláírásakor Ausztriához csatolt Doborjánban jött világra, szülőházának falán két emléktábla is található. A magyar nyelvű táblán ez a szöveg szerepel: "Itt született Liszt Ferenc 1811. október 22-én. Hódolata jeléül a Soproni irodalmi és művészeti kör." Ennek leleplezésén a zeneszerző is jelen volt.

A másik táblát a német birodalmi kormány helyezte el 1926-ban, ezzel a szöveggel: „Itt született 1811. október 22-én Liszt Ferenc. Ezt az emléktáblát a német nép állította a német mesternek.”

Bár Liszt nem beszélt magyarul, a feljegyzések szerint egyszer a következő kijelentést tette: "Bár sajnos nem beszélem a magyar nyelvet, bölcsőmtől síromig, szívemben és gondolkodásomban magyar maradok, s a magyar zenekultúra fejlesztésén kívánok dolgozni."

Kép: wikipedia.org, Funper.
A mobilon megjelenő második kép forrása: wikipedia.org, Dr. 91.41.

Ezt is szeretjük