Tévhitet tanítanak az iskolában: valójában meg sem történt

Számos történelmi tévhit kering a világban, és olyanok is léteznek, amit még a suliban is hallhattál.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az iskolában is hallhattál olyan sztorikat, amik körül rengeteg a kérdőjel. Sok hamis információ kering a világban, és van, amelyik a suliba is eljutott.

Összegyűjtöttünk három olyan történetet, ami elhangozhatott a tanórán, pedig nincsen valóságalapja.

Einstein megbukott matekból

Számos motivációs fotó és szöveg alapjául szolgált az a feltevés, hogy a zseni Albert Einstein az iskolában megbukott matematikából.

Buzdító történet is kerekedett a dologból: élt egyszer egy német kisfiú, aki az iskolás évei alatt megszenvedett a matematika és a fizika tantárgyakkal, később pedig pont ezen tudományágak kiemelkedő professzora lett. A fiúcska nem más, mint Einstein - ha neki sikerült, másnak miért ne mehetne?

Ezt a sztorit a tanórán is hallhattad mint érdekességet, pedig nincs valóságalapja. Az igazság az, hogy a kis Albert kezdettől fogva brillírozott matekból és fizikából is, és már diákként úgy érezte, az iskola elmaradott dolgokat tanít azokhoz az összefüggésekhez képest, amikre ő már rájött. 

A tévhit forrása egy 1935-ös magazin, amely érdekességeket, kevesek által ismert furcsa, hihetetlen sztorikat közölt - ezúttal tévesen.

A férfi, aki elterjesztette a szőrtelenítést - A történelem hiú alakjai

Nézegess képeket!

Elolvasom

A Föld alakja

Biztosan te is hallottál már az elméletről, mely szerint Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik annak felfedezése, hogy a Föld gömb alakú. A hajós az 1400-as években útnak indult, hogy a lapos korongnak gondolt bolygón haladva megkerülje a Földet, ám egészen másra bukkant, mint amit keresett: Amerikában lyukadt ki. A történet szerint ekkortól tudták, hogy a bolygónk nem sík.

A valóság azonban az, hogy az emberek már jóval Kolumbusz útnak indulása előtt tisztában voltak ezzel a ténnyel, hiszen az első erre vonatkozó felfedezés az i. e. hatodik században élt Püthagorasz nevéhez fűződik. Akkor történhetett kavarodás, amikor Washington Irving fiktív elemekkel kiegészített könyvet írt a felfedezőről, és valaki komolyan vette a benne található információkat.

Newton és az alma

Isaac Newton, a Newton-féle gravitációs törvény atyja állítólag csendesen merengve üldögélt a kertben egy délutánon, egy almafa hűs árnyékában. Mélázásában az zavarta meg, hogy a gyümölcsfáról egyszer csak leszakadt egy alma, és az üldögélő tudós fejére esett, akinek erre minden világos lett, és kipattant a fejéből a gravitációs törvény.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Isaac Newton azonban sosem említette, hogy egy alma hozta volna el számára a megvilágosodást: a sztori John Conduitt-tól származik, aki a tudós családjának egyik tagja. A történetet évtizedekkel később mondta el először, és nagyon valószínű, hogy az almát metaforaként használta, hogy a nála kevésbé avatott elmék is megérthessék a mondandóját.

Ezt is szeretjük