A 800 ezer éves Vénusz felett sokat vitáznak a szakértők: képeken a legrégibb szobrok
Elképzelhetetlenül régről is maradtak fenn emberi alkotások.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Amikor az ember betér egy múzeumba, ahol híres művészek szobrait állították ki, érdekes belegondolni, hogy a forma minden íve és szeglete egy-egy kézmozdulatot őriz.
Ez a gondolat akkor még különlegesebb, ha olyan munkákat nyílik alkalom megtekinteni, amelyek több tízezer, vagy éppen több százezer éve élt emberek alkotásai. Hiszen ezek az apró tárgyak a több tízezer vagy több százezer éve történt kézmozdulatok eredményei. Emberi kezeké, melyek ennyire régen élt illetőké voltak. A szobrokban még ennél több is van: bennük van az adott ember gondolkodása, képzelőereje, hiedelemvilága, képalkotása, problémamegoldó képessége, illetve fejlettségi szintje is.
A legrégibb szobrok
A következő képeken a legrégebbi ismert szobrok közül mutatunk be néhányat. Nem véletlen, hogy lenyűgözték a régészeket, de van, amelyik felett azóta is vitáznak: ilyen például a 800 ezer éves Vénusz is.
Íme, a vita tárgya: ezt a szobrot, a Berekhat Ram-i Vénuszt egyesek szobornak vélik, mások nem. Tény azonban, hogy vizsgálatok szerint korai eszközökkel faragták és csiszolták. Az Izrael területén élt homo erectus populáció alkotása lehet, és 233-800 ezer éves.
A tan-tani Vénuszt Afrikában, a Draa folyó északi peremén találták régészek. Kr. e. 200-500 ezer között készülhetett, tehát átfedésben az előző figurával, de ez jóval kidolgozottabb. Feltételezések szerint a Homo erectus készíthette.
A németországi Hohlenstein Stadel barlangrendszer 31 centiméteres oroszlánembere a világ legrégebbi ismert emberszerű, antropomorf figurája, egyben az első olyan ismert alkotás Európában, amely egy férfialakot ábrázol. A szobor kovakő és kővágó szerszámokkal készült. Nem épségben találták, testéből több darab is hiányzik.
Fotó: Dagmar Hollmann
A kőkorszaki elefántcsont szobor, Hohle Fels Vénusza 2008-ban került elő a délnyugat-németországi Hohle Fels-barlangban. Kr. e. 38 ezer és 33 ezer között készült, és egyértelműen Vénusz-alak. Ez hivatalosan a legrégebbi az összes közül.
A Vogelherd-barlangból származó lószobor Németország délnyugati részén található. Az aurignaci kultúrának tulajdonítják. A mamutcsontból készült több apró állatszobor egyike. A 33 ezer éves faragvány a világ legrégebbi lószobra. Valószínűleg totemként vagy medálként használták. Sajnos csak a feje maradt meg teljesen. Számos vésett szimbólumot is tartalmaz a tarkóján, a hátán és a mellkasán.
A brassempouyi Vénusz egy, az ókorban eltört elefántcsont szobor maradványa, melyet 1892-ben találtak Brassempouyban, Franciaország délnyugati részén. Körülbelül 3,5 centiméter magas és 1,9 centiméter széles. A többi ismert Vénusszal ellentétben ez jellegzetes arcvonásokat mutat. Kr. e. 23 ezerre datálták.
A 22-24 ezer évvel ezelőttre tehető willendorfi Vénuszt 1908-ban lelte meg Szombathy József régész az alsó-ausztriai Willendorf in der Wachau közelében. Anyaga szemcsés mészkő. Egyesek úgy hiszik, nem feltétlenül Vénusz-szobor, hanem lehet földanya, de szimbolizálhatja kora egy előkelő nőalakját. A telt idomok a túlélési képességekre is utalhatnak.
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Olvastad már?
OLVASD EL EZT IS!
