Az emberiség legnagyobb rejtélyei: a frigyládától Atlantiszig
Megannyi megválaszolatlan kérdés borzolja mindmáig a kedélyeket: nyolcat mutatunk be a legnagyobbak közül.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Bár könyvek és tanulmányok sora született már a világ legkülönlegesebb, régészeti, illetve történelmi értékkel bíró tárgyairól és helyeiről, sokukról mindmáig erősen hiányos az emberiség tudása.
Vannak, amelyeknek eredete, másoknak a funkciója vagy a puszta létezése is talány, és ezek a nyitott kérdések még akkor sem merülnek feledésbe, ha szinte reménytelennek tűnik, hogy valaha is válaszra leljenek. A tudomány elszánt törekvőinek olthatatlan kíváncsisága és a hétköznapi emberek laikus, mégis jelentős érdeklődése tartja őket életben. Hála ennek, a frigyláda misztikumát fáradhatatlanul kutatják, nem hagyták el a Stonehenge építése kapcsán válaszra váró kérdéseket, találgatják a maják civilizációjának megmagyarázhatatlan eltűnését, és továbbra is bíznak a rejtélyes Atlantisz meglelésében is.
8 rejtély a legnagyobbak közül
A következőkben nyolc olyan, megfejtésre váró rejtélyt sorolunk fel, melyek hosszú évek és évtizedek óta mozgatják a tudomány embereinek fantáziáját - egyelőre biztos eredmény nélkül.
A két kőtáblára vésett tízparancsolatot őrző frigyláda az emberiség történetének egyik legnagyobb rejtélye. A Biblia szerint Mózes készítette fából és aranyból a pusztában. Története szerint egy ideig Salamon templomában őrizték, de az i. e. 6. században nyoma veszett, és azóta sem tudni hollétéről.
A talányos eredetű, i. e. 100-150-ből származó antikhütériai szerkezet egy 1902-ben, a görög sziget, Antikhütéra közelében lelt hajóroncsból került elő. Bronz tárcsákból és fogaskerekekből áll, és ógörög nyelvű csillagászati kifejezések, égitestrajzok vannak rajta. Karral fordítható szerkezete kiadta, mikor hogyan helyezkedtek el egymáshoz képest az égitestek. Tudósberkekben ősi görög számítógépnek is nevezik, de vajon hogy készíthették ilyen tudományos pontossággal oly korán?
A Piri Reis-térkép ugyancsak feladta a leckét a kutatóknak: a 16. századi, gazellabőrre festett alkotásra véletlenül bukkantak rá egy isztambuli könyvtárban, 1929-ben. A térkép megmagyarázhatatlan módon 6 ezer évvel ezelőtti állapotában ábrázolja a földrészeket, így az Antarktiszt is hó nélkül mutatja be. Készítője a feltételezések szerint titkos dokumentumok alapján is dolgozhatott, és máig titok, honnan tudhatta, milyenek is voltak a rendkívül korai állapotok.
Az igen fejlett maja civilizáció rejtélyes, hirtelen történt eltűnése szintén óriási kérdőjel a tudomány számára. Építészetük, gazdaságuk, fazekasságuk magas szintű volt, ahogy matematikai tudásuk, naptárkészítési ismereteik, hieroglifikus írásuk és művészetük is. Virágzó létük mégis egy csapásra véget ért, és csupán annyi ismeretes, hogy településeik zöme i. sz. 900 körül ürült ki. Senki nem tudja megmondani, hogy pontosan mi történhetett velük.
A mongol nagykán, Dzsingisz kán a történelem egyik legnagyobb hódítójaként írta be magát az emberemlékezet nagykönyvébe. 1227-ben történt halála után ismeretlen helyre temették, így annak ellenére, hogy hatalmas régészeti szenzáció lenne, máig talány, hol lelhetnék meg a sírját. Mivel Mongólia hatalmas, és az akkori szokások szerint mintegy 20 méter mélyre temethették, szinte lehetetlennek tartják, hogy valaha is előkerüljön a nyughelye.
Egyiptom gigantikus piramisainak lehetséges építési módszerei felett a mai napig vitatkoznak az archeológusok. Koruk (i. e. 27. századtól) technikai lehetőségei ugyanis még igen szűkösek voltak, így nagy talány, hogy az egyenként mintegy kéttonnás, egy köbméteres köveket hogyan emelhették a helyükre a munkások. Annál is inkább kérdéses a módszer, mert a négyzet alapú gúla komplexumok hihetetlen mértani pontossággal épültek.
Az angliai Stonehenge sokak által ismert neolitikus és bronzkori kőoszlopai is a régészet legnagyobb kérdéseit szaporítják. Az i. e. 3-4 ezer környékén, több hullámban, hosszasan épített, körkörös szerkezetű komplexum több száz kilométerről származó köveit ismeretlen módszerrel hordták a helyszínre, és emelték helyükre. A Stonehenge tényleges funkciója máig nem teljesen egyértelmű: temetkezési, rituális célú és időmérő eszköznek is vélték már tudóskörökben.
Végül Atlantisz sem maradhat ki a tudomány fogaskerekeit mozgató témák sorából. A tragikus sorsra jutott, elsüllyedt városról Platón mesélt egyik írásában, de hollétét homályban hagyta. Míg egyesek fáradhatatlanul kutatják, és tenger alatti romok sorában remélik, mások szerint Atlantiszt csupán egy politikai utópiaként írhatta le a filozófus, ideális államként, ideális lakókkal - ergo, soha nem is létezett.
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
