Értetlenül állnak a tudósok a légköri jelenség előtt: az ellenkezője történik annak, amit vártak

Bár közel három éve megszűnt egy üvegházhatású gáz globális kibocsátása, rekordütemben nő a légköri koncentrációja.

Légköri gáz
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Rekordütemben nő egy erősen üvegházhatású gáz légköri koncentrációja annak ellenére, hogy 2017-es jelentések szerint csaknem teljesen megszűnt a globális kibocsátása - derült ki a Bristoli Egyetem kutatóinak vezetésével készült új tanulmányból. 

Az elmúlt két évtizedben a kutatók fokozott figyelemmel kísérték a fluorozott szénhidrogének - HFC - egyik legismertebb típusának, a HFC-23-nak a légköri koncentrációját. Ennek a gáznak nagyon kismértékű az ipari felhasználása, ugyanakkor nagy mennyiségben kerül a levegőbe egy másik, a fejlődő országokban a hűtőrendszerekhez használt kemikália előállítása során.

Mi lehet a következmény?

A HFC-23 magas légköri koncentrációja miatti aggodalom oka, hogy erősen üvegházhatású gázról van szó, amelyből ha egy tonnányi a levegőbe kerül, az több mint 12 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásának felel meg.

Öt évvel ezelőtt a világ akkori két legnagyobb HFC-23 kibocsátójának tartott India és Kína bejelentette, hogy csökkenti azoknak a gyáraknak kibocsátását, amelyek ezzel a gázzal dolgoznak. Két évvel később aztán, 2017-ben mindkét ország arról számolt be, hogy csaknem teljesen beszüntették a HFC-23-emissziójukat.

Az intézkedések nyomán a kutatók arra számítottak, hogy a HFC-23 globális kibocsátása csaknem 90%-kal csökken 2015 és 2017 között, aminek nyomán a gáz légköri koncentrációjának emelkedése is megtorpant volna. A Nature Communications című folyóiratban publikált mostani eredmények szerint azonban a HFC-23 légköri koncentrációja nemhogy nem csökkent, hanem 2018-ra rekordütemű emelkedést mutatott.

A kutatók szerint rejtély, hogy miért emelkedik a várt csökkenés ellenére a gáz globális kibocsátása, amely hatással lehet az ózont bontó anyagok kibocsátásának korlátozására létrejött Montreali Jegyzőkönyvre is.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

2016-ban a nemzetközi egyezmény támogatói aláírták az úgynevezett kigali módosítást, amelynek célja az - ózonrétegre káros CFC-k - telített freonok - és HCFC-k - telítetlen freonok - helyett bevezetett - fluorozott szénhidrogének felhasználásának és termelésének csökkentése a világon. Kieran Stanley, a tanulmány vezető szerzője szerint noha Kínát és Indiát még nem köti a módosítás, a 2017-ben bejelentett kibocsátáscsökkentésük összhangban volt a kiegészítés célkitűzéseivel - írja az EurekAlert tudományos hírportál.

A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy a tanulmány eredményei szerint nagyon valószínű, hogy Kínának nem sikerült olyan mértékben csökkentenie a HFC-23-kibocsátását, ahogy azt állította. - További mérések hiányában pedig abban sem lehetünk biztosak, hogy India képes volt megvalósítani a károsanyag-kibocsátás visszaszorítására hozott programját - fűzte hozzá a szakember.

Fotók: Getty Images

Íme, a világ legszennyezettebb folyója

A világ legszennyezettebb folyójának tartják az indonéziai Jáva sziget területén található Citarum folyót, amelybe több mint ezer ipari üzem üríti hulladékát és szennyvizét amellett, hogy több millió ember háztartási szemete is belekerül a szemétszállítás hiánya miatt.

Íme, a világ legszennyezettebb folyója: a ruhádat készítő gyárak okozták a katasztrófát

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük