Közel 3 millió ember él ma Magyarországon lakhatási szegénységben: megrázó adatokat közöltek a szakemberek

Mélypontra ért az állami lakástámogatás – és még mindig nem a rászoruló embereket célozza. A Habitat for Humanity Magyarország 13. alkalommal publikálja éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről. Az első két fejezet bemutatóját november 13-án tartották a Margit körúti Habitat Kreatív Központban, már olvasható a szervezet honlapján.

Lakhatási szegénység Magyarországon

A kormány által 2024 októberében bejelentett „gazdaságpolitikai akcióterv” egyik pillére a megfizethető lakhatás lett, a tervezett tíz intézkedés többsége az első információk alapján mégsem a lakásszegénységben élőket célozza. A lakástámogatások 90%-a a mai napig nem szociálisan célzott, miközben a központi állam reálértéken annyit költ most ezekre a kiadásokra, mint a 2010-es évek közepén a csok elindulása előtt, vagy az első Orbán-kormány (1998–2002) idején – ez a három időszak a lakástámogatások három mélypontja a rendszerváltás óta.

– A lakhatási válság fogalma új elemként jelent meg a kormányzati kommunikációban 2024 őszén. Ezt pozitív fordulatnak tartjuk, mert ösztönözheti a kormányt a lakhatási válság jellemzőinek feltárására, a lakhatási szegénység rendszerszintű megoldására – fejtette ki Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, a 2024-es Lakhatási jelentés 2. fejezetének szerzője. – Az új Európai Bizottság az első európai megfizethető lakhatásra vonatkozó terv elkészítését tűzte ki célul. Ezt kísérhetné az első magyar megfizethető lakhatásra vonatkozó terv, széles szakmai és társadalmi párbeszédben elkészítve.

További javaslatok is elhangzanak a Lakhatási jelentésben. Amennyiben bővülnek az európai uniós lakásügyi források, azok felhasználásával fontos lenne csökkenteni a lakáspolitikai ráfordítások ciklikus ingadozását és növelni a szociálisan célzott lakáskiadások arányát. Olyan támogatási programok kidolgozására van szükség, amelyek a lakhatási szegénységben élőket célozzák, és az energiaszegénységi szempontokat is figyelembe veszik.

A hazai ingatlanpiac jelentősen megmerevedett: az ország 4 millió ingatlanjának csupán 3,5%-a kerül piacra, 0,5%-nyi új lakás, ház épül évente. Ez azt jelenti, hogy az embereknek nincs pénzük lakást venni, vagy akár bérlőként belépni az ingatlanpiacra. Mindeközben közel 90 ezer olyan háztartás van Magyarországon, amely nem rendelkezik házukon, lakásukon belül vízzel, fürdőszobával, WC-vel, és alacsony jövedelmi helyzetük miatt ezen a helyzeten önerőből nem tudnak változtatni. 2023-ban 475 ezer háztartás jelezte, hogy az általa lakott, használt ingatlan komoly problémákkal szembesül (pl. a tetőszerkezet beázik, vagy falazata/padlója/alapja nedvesedik, esetleg a nyílászárók vagy a padló rohad), ami az összes háztartás 11,6%-a, és közel 1,2 millió főt érint.

– Úgy gondoltuk, a Magyarországon erősen jelen lévő lakhatási szegénységet legszemléletesebben részletes adatokon keresztül lehet bemutatni. A kigyűjtött és elemzett adatokból pedig azt látjuk, hogy a lakosság 30%-a érintett a lakhatási szegénység legalább egy jellemzője által, ami kb. 1 millió háztartást, tehát 2 millió 877 ezer főt jelent) – mondta Lukács György, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa, a 2024-es Lakhatási jelentés 1. fejezetének szerzője. 

A lakhatási szegénységet meghatározó fő indikátorok a következők: lakhatáshoz való hozzáférés, lakhatás jogi biztonsága, lakásminőség, elhelyezkedés, megfizethetőség, valamint energiaszegénység. A lakhatási szegénységnek különböző fokozatai vannak, amelyek nem függetlenek egymástól, sőt, erősíthetik egymás negatív hatásait.

Képek: Getty Images Hungary

• szegénység
• lakóhely
• ház
• lakás
• statisztika
• Terasz