Bérlakások és célzott programok kellenének, de nagyon gyorsan: van kiút a magyarországi lakhatási válságból?

Az idei fagyos, hosszú tél a szokásosnál is súlyosabb kihívások elé állította a lakhatási szegénységben élőket. Magyarországon a mai napig több százezer háztartásban élnek méltatlan lakhatási körülmények között, túlzsúfolt, rosszul szigetelt, nem hatékony fűtési rendszerrel rendelkező házakban, vagy a költségek csökkentése érdekében csak egy-egy szobát használva, és még mindig háztartások tízezrei töltik mindennapjaikat komfort nélküli, nem közművesített ingatlanokban.

Megrázó tény, hogy a Magyar Szociális Fórum nem hivatalos értesülései szerint minimum 178 ember fagyott halálra országszerte január 21-éig, és kétségbeejtő tendencia, hogy a halálesetek egy jelentős része a saját otthonokban történik meg.

A magyarországi lakhatási krízis megléte ma már pártpolitikai állástól függetlenül elismert, a probléma tematizálása a kormányzati kommunikációban is megjelent. Az erre mintegy válaszul hozott intézkedések azonban jelenleg a szociálisan célzott megoldások helyett sokkal inkább az anyagilag jobb helyzetben állók tulajdonszerzésére fókuszálnak, amely nem jelent elérhető megoldást a legsérülékenyebb társadalmi csoportok számára.

Lakhatási Minimum a 2026-os évben

A Lakhatási Koalíció szervezetei február 10-én bemutatták a 2026-os választásokra frissített Lakhatási Minimumot, melyben minden induló jelöltnek és jelöltállító szervezetnek támpontokat igyekeznek nyújtani arra vonatkozóan, milyen lakáspolitikai gondolkodás és konkrét lépések segítenek kiutat találni a jelenlegi lakhatási válságból.

A Lakhatási Minimum 21 pontban gyűjti össze a lakhatással kapcsolatos legégetőbb problémákat, amelyekhez működő megoldásokat is ajánl a döntéshozók figyelmébe.

A Lakhatási Koalíció szerint a legelső kívánatos lépés, hogy a lakhatás legyen az alaptörvényben rögzített alapjog. Nagy adósságnak ítélik meg, hogy bár 2009-ben Magyarország csatlakozott a Módosított Európai Szociális Kartához, a lakhatáshoz való jogról vagy a kollektív panaszok rendszeréről szóló cikkelyeket azóta sem fogadta el a kormányzat. Ráadásul, bár a rendszerváltás utáni Alkotmány még rendelkezett a szociális biztonsághoz való jogról, a 2011-ben hatályba lépett Alaptörvény a szociális biztonsághoz való jogot már csupán államcélként határozza meg, ami komoly visszalépés.

A frissített Lakhatási Minimum reagál azokra az intézkedésekre is, amelyek az elmúlt néhány évben történtek, így nem maradhatott ki a célok közül, hogy fel kell lépni a lakhatási diszkrimináció összes formája ellen. A diszkriminációt, a tulajdonhoz, valamint a szabad mozgáshoz és tartózkodási hely megválasztásához való alapvető jogok korlátozását legitimált módon teszi lehetővé a 2025. július 1-jén hatályba lépett, helyi önazonosság védelméről szóló törvény, melynek azonnali hatályon kívül helyezését javasolják a lakhatási szervezetek.

Súlyosan problémásnak vélik továbbá a hajléktalanok kriminalizációjáról szóló jogszabályt, melynek szintén azonnali visszavonását kérik. A 2018. október 15-én hatályba lépett jogszabályok óta jogellenesnek minősül a közterületi hajléktalanság, az „életvitelszerű közterületen tartózkodás szabályainak megsértése” csak elzárással büntethető. 

A hajléktalanok és az otthontalanság egyéb formájában érintettek (például anyaotthonokban, munkásotthonokban élők) azonnali megoldásra szoruló problémájával a szervezetek több pontban is foglalkoznak, és sürgetik a hajléktalanságból kivezető átfogó programok indítását. A krízishelyzetbe került családok segítésére lakhatási fókuszú megoldások lennének szükségesek, ahogy az állami gondozásból kikerülők lakhatásának biztosítását is kiemelten javasolják kezelni.

Az állami és önkormányzati lakásokból való elhelyezés nélküli kilakoltatások megtiltását szorgalmazzák, de a végrehajtási törvény módosítását is szükségesnek tartják, hogy a lakhatáshoz való jog érvényesüljön, beleértve az önkényes lakásfoglalók tisztességes eljáráshoz való jogát is.

Ma Magyarországon évről évre nyílik a társadalmi olló, nőnek az egyenlőtlenségek, mellyel a lakhatási válság tovább mélyül. Szükség lenne a felelősségteljes lakáspolitikára, a kormányzaton belüli felelős szervvel, szakértői és társadalmi konszenzuson, kutatáson alapuló, hosszú távú állami lakhatási vízióval és kiszámítható lakáspolitikai stratégiával.

Az elmúlt években a saját bőrünkön tapasztalhattuk, milyen drasztikus ingatlanár-robbanást okoz egy-egy hirtelen bevezetett, tulajdonszerzést ösztönző intézkedés, mint az Otthon Start program, mely a vagyonnal nem rendelkezőket még távolabb taszította a saját ingatlan megszerzésének lehetőségétől. 

A jelenlegi állami költségvetés 1030 milliárd forintnyi lakhatásra irányzott összegének 95%-a nem rászorultsági alapon célzott, ami csak tovább növeli a társadalmon belüli különbségeket. A szervezetek úgy vélik, a jövőben a mindenkori éves GDP 1,5%-át lakáscélra kell fordítani, és a források legalább felének célzottan a lakásszegénységben élőket kellene támogatnia.

A legfontosabb célok közé tartozna a megfizethető bérlakásszektor megteremtése, melynek a jelenleginél jóval kiterjedtebb köztulajdonú és támogatott szektort kell jelentenie, szociális lakásügynökségek és nonprofit lakástársaságok által kezelt lakásokkal együtt. Mára az önkormányzati bérlakások száma 100 ezer körüli, a teljes lakásállomány 2,5%-a, ami nagyon kevés, köszönhetően a rendszerváltás utáni privatizációnak, és annak, hogy erős kormányzati és önkormányzati szándék sosem volt a bérlakásépítésre.

A Lakhatási Koalíció szervezetei egyetértenek abban, hogy az önkormányzatokat ösztönözni kell ilyen programok bevezetésére, bővítésére, és az államnak központi kezelésű programot is kell indítania, hosszú távon megőrizve a nonprofit működési formát.

A szervezetek fontosnak tartanák továbbá szabályozni azt, hogy az önkormányzati, támogatott bérlakásokban valóban a rászorulók lakhassanak, a lakbérek pedig arányosak legyenek a családok fizetési lehetőségeivel. A közösségi bérlakásszektor új alapokra helyezését egy új Lakástörvény megalkotásával képzelnék el.

Külön hangsúlyozták a Lakhatási Minimumban a fogyatékossággal élő emberek lakhatási helyzetét is, melynek támogatásához célzott lakhatási programok lennének szükségesek, az állami és önkormányzati bérlakások akadálymentesítése mellett az akadálymentes magánbérlakások tulajdonosait ösztönözve arra, hogy mozgássérült bérlőknek adják ki a lakásukat.

Különösen átláthatatlan ma a magánbérleti szektor, melyet ugyancsak kiszámíthatóbbá és biztosabbá tehetne a Lakástörvény módosítása és egy felelős központi szerv létrehozása, melyek révén a bérlői és bérbeadói jogok is pontosabban meghatározhatók lennének. Mivel a rövid távú szálláshelykiadás lakásokat von el a magánbérleti piacról, ez pedig az albérletárak emelkedéséhez vezet, elengedhetetlen a mielőbbi észszerű piaci szabályozása. Erre a leglátványosabb példa itthon a Terézváros által bevezetett tilalom volt, mely nemrégiben lépett érvénybe.

A szervezetek javaslatai alapján a lakhatási szegénység mérséklését célzó intézkedések közé tartozhatna egy, az ország minden településén egységes feltételek mellett igénybe vehető, normatív, központi költségvetésből finanszírozott lakásfenntartási támogatás bevezetése is.

Úgy vélik, az energiaszegénység felszámolásához a jelenlegi rezsicsökkentési rendszer helyett egy igazságosabb, fenntarthatóbb árszabályozási és -támogatási rendszer szükséges: a lakásfenntartási támogatás újbóli bevezetése mellett a szociálisan célzott sávos energiaárazás, valamint a szociális tüzelőanyag-támogatás reformja és kiterjesztése.

Ugyancsak ezt a célt szolgálná a hosszú távon kiszámítható, szociálisan célzott lakossági felújítási programok indítása, melyek a lakhatás minőségét és az épületek energiahatékonyságát is javíthatná. Ez az egészséges környezet és a fenntarthatóság szempontjából is nélkülözhetetlen lenne, mely a népegészségügyi és klímavédelmi törekvések fontos eszköze is lenne egyúttal.

A 2026-os Lakhatási Minimum teljes szövegét ezen az oldalon tudod elolvasni.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• lakhatási támogatás
• habitat for humanity
• bérlakás
• lakás- és pénzügyek
• energiaválság
• Terasz