Sokkal többen dolgoznak külföldön, mint 10 éve: íme, a pontos számok
Jelentősen megugrott a külföldön munkát vállalók száma, az uniós polgárok közel 4%-a dolgozik az állampolgárságától eltérő országban.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Jelentősen megugrott a külföldön munkát vállalók száma, az uniós polgárok közel 4%-a dolgozik az állampolgárságától eltérő országban.
Az Európai Unió munkaképes korú - 20-64 év - lakosainak 3,8%-a élt 2017-ben egy másik, az állampolgárságától eltérő uniós tagországban, tíz évvel korábban ez az arány még csak 2,5% volt - ez derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának - Eurostat - hétfőn közzétett jelentéséből.
Az egyes tagállamok között óriásiak a különbségek. Románia és Litvánia lakosai a leginkább mobilisak: a munkaképes korú románok majdnem egyötöde, 19,7%-a, a litvánoknak pedig 15%-a tartózkodott tartósan más uniós tagállamban 2017-ben. A két országot Horvátország - 14,0% -, Portugália - 13,9% -, Lettország - 12,9% - és Bulgária - 12,5% - követte, Magyarország pedig 5,2%-kal a 13. helyen állt tavaly.
A magyarok 2,4%-a él külföldön
Tíz éve, 2007-ben Magyarország munkaképes korú lakosságának 1,5%-a, 2012-ben pedig 2,4%-a élt egy másik uniós tagállamban. A legkisebb mértékben Németország állampolgárai települtek át másik uniós tagállamba: 2012-ben és 2017-ben is 1,0%-on, 2007-ben pedig 0,9%-on állt az arányuk.
Hasonlóan alacsony arányt mértek Nagy-Britannia esetében, 1,1%-kal, valamint Franciaország és Svédország esetében, 1,3-1,3%-kal. Általában véve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkben az átlagosnál nagyobb a hajlandóság az áttelepülésre: a teljes uniós lakosság 30,1%-a diplomás, az áttelepülők esetében ez az arány 32,4%-ra rúgott tavaly.
Feltűnően nagy a különbség Franciaország és Németország esetében. A más uniós államban dolgozó franciák 62,5%-a volt felsőfokú végzettségű, szemben a Franciaországban élők 34,6%-ával, míg Németországban 54,5%-os, illetve 26,7%-os volt ez az arány.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
Magyarországon a munkaképes korú lakosság 22,6%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel tavaly, a külföldön élő magyarok között 34,5%-on állt a diplomások aránya. Hat uniós tagállam - a balti köztársaságok, Bulgária, Horvátország és Portugália - esetében fordított volt ez az arány: azaz az otthon élők között magasabb volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint a kivándorlók között.
A foglalkoztatási arány a teljes uniós lakosságban 72,1% volt tavaly, a tartósan külföldön élők esetében viszont 76,1%-ot ért el 2017-ben. Magyarországon a teljes lakosság 73,3%-ára, a külföldre áttelepült magyaroknak pedig 80,5%-ára rúgott a foglalkoztatási arány tavaly.
Nézd meg ezt is - 5 jól fizető szakma, ahol előny, ha már elmúltál 35 éves
A 35 év felettiek helyzete bajosnak tűnik: sokszor úgy érzik, kiöregedtek, és már nincs helyük a munkaerőpiacon. Pedig ez nem igaz, sőt, vannak olyan szakmák, ahol kifejezetten előnyös, ha a jelentkező már nem a húszas éveit tapossa.
OLVASD EL EZT IS!
