Hatmillió éves, emberfélétől származó nyomot találtak a régészek: az evolúció elméletét is megváltoztathatja
Különös lábnyomokat találtak a régészek, amik feltehetően egy hatmillió évvel ezelőtti korból származnak.

- Ez a két csillogó árnyalat meghatározó lesz idén az Armani szerint: modern változatban a ’20-as évek nőies eleganciája »
- Feszesebbre húzza az arcbőr petyhüdt területeit, de természetes hatást kelt: ezt kell tudni a szálbehúzásos arcfiatalításról »
- Reese Witherspoon 23 éves lánya kiköpött édesanyja: Ava Phillippe stílusa sikkes és nőies »

- Végleg törlődhet a Gmail-fiókod összes levele, ha ezt csinálod: több milliárd ember érintett
- Szabó Zsófi überszexi bőrruhában: a Glamour-gála legdögösebb sztárja volt
- Gyerekként a Barátok közt Berényi Danija volt: ennyit változott 24 év alatt Váradi Zsolt
- Villámgyors KRESZ-teszt: megelőzhetsz egy balra kanyarodó gépkocsit, ha ezt a táblát látod?
- Nagy áremelést jelentett be a Vodafone: ezeket az ügyfeleket fogja érinteni
Hatmillió éves, emberfélétől, azaz hominidától származó lábnyomokat találtak Kréta szigetén.
Ezek a legrégebbi ilyen ismert nyomok - közölte a német, svéd, görög, egyiptomi és angol kutatókból álló szakértői csoport.
Lábnyomok Krétán
A fosszilizálódott tengerparti üledékben talált lábnyomokra a krétai Trakhilosz falu közelében bukkantak, erről először 2017-ben számoltak be a tudósok. Geofizikai és mikropaleontológiai módszerekkel sikerült most megállapítani a korukat: 6,05 millió évben határozták meg.

Ezzel ez a több mint 50 lábnyom a legrégebbi ismert bizonyítéka annak, hogy emberihez hasonlatos lábat járásra használtak - írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.
A kutatást a Tübingeni Egyetem Senckenberg Kutatóintézetének szakértői, Uwe Kirscher és Madelaine Böhme vezették, az eredményekről a Scientific Reports című tudományos lapban számoltak be.
- A nyomok majdnem 2,5 millió évvel régebbiek, mint azok, amelyeket a tanzániai Laetoliban találtak, és az Australopithecus afarensisnek tulajdonítanak. Ezáltal a trakhiloszi nyomok ugyanolyan korúak, mint a felegyenesedve járó Orrorin tugenensis nevű emberféle Kenyában talált fosszíliái. Ehhez a fajhoz köthetően azonban eddig csak combcsontot találtak, a lábfej csontjait és lábnyomokat nem - mondta Kirscher.
A krétai lelet korának meghatározása új fényt vet az emberi járás korai, több mint hatmillió évvel ezelőtti evolúciójára.
- A járásra használt legrégibb emberi láb talppárnával, erőteljes nagyujjal és egyre kisebb párhuzamos oldalsó ujjakkal rendelkezett. A talp rövidebb, mint az Australopithecusé. A boltozat nem volt még hangsúlyos, a sarok keskenyebb - mondta Per Ahlberg, az Uppsalai Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.
Hatmillió évvel ezelőtt Krétát és Görögország szárazföldi részét összekötötte a Peloponnészoszi-félsziget. Böhme szerint nem kizárható, hogy kapcsolat van a lábnyomokat hátrahagyó előemberféle és a kutatócsoportjuk által néhány évvel ezelőtt azonosított hominida, a Graecopithecus freybergi között, amelynek fosszíliáit 7,2 millió éves üledékben találták csupán 250 kilométerrel távolabb, Athénban.
7200 éve élt nő maradványait találták meg a kutatók
Nagyon ritka leletet sikerült azonosítania a kutatóknak.
(Cikken belüli kép forrása: show me the news / Twtitter, borítókép forrása: Getty Images Hungary, a kép illusztráció)
OLVASD EL EZT IS!

- történelem
- hódmezővásárhely