Így telt egy király napja a középkorban: az első írnoknő jegyezte le, mit csinált V. Károly reggeltől estig

Ha létezne időgép, különleges kaland lenne visszautazni a középkorba, és talán még nagyobb élmény lenne betekinteni egy akkoriban élt király mindennapjaiba.

Hála az első női írnokként számontartott Christine de Pizannak, ezt ilyen szerkezet nélkül is megtehetjük: a nagyszerű írásokat és elbeszéléseket hátrahagyó de Pizan ugyanis V. Károly francia király csillagászának, illetve orvosának lányaként, majd udvari írnokaként jól látta, hogyan telnek az uralkodó napjai, és le is jegyezte napirendjét.

Így telt egy középkori király napja

De Pizan 1404-ben fejezte be az V. Károly király napirendjét tartalmazó írást, a Livre des faits et bonnes mœurs du sage roy Charles V. című művet, mely az 1364-től 1380-ig uralkodó király életrajzaként készült. 

A feljegyzések szerint a király mindennap 6 és 7 óra között kelt fel, és egy imával indította reggelét. Hogy jó kedéllyel alapozhassa meg a napot, az ezt követő időt szolgái körében töltötte. Vidám csevej és viccelődés kíséretében felöltöztették a várható programnak megfelelően, majd megfésülték a haját.

Amikor elkészült, egy erre érdemes, kijelölt pap átkísérte őt az imaórára, és segítette is abban, hogy végigmondja az adott napra megfelelő szöveget. Ezután 8 órakor következett a mise, melyet nap mint nap csodás énekekkel celebráltak.

Az írás szerint a király minden egyes napjának része volt, hogy közembereket fogadott. Erre a mise után került sor. Ahogy de Pizan írta, meghallgatta a gazdagokat, a szegényeket, hölgyeket és özvegyeket, és mindenkit, akinek csak problémái, kívánalmai voltak. V. Károly mindenkit nagy türelemmel, csendesen hallgatott végig. De Pizan segítőkész és jóindulatú uralkodónak írta le, de a bonyolultabb ügyekben a kérések mestereihez fordult, akik segítettek neki helyesen reagálni. Később összeült a királyi tanáccsal, nemesekkel és papokkal, ám, hacsak nem volt fontos ügyük, mindössze egy rövid időre. Az uralkodónak ugyanis nem volt túl jó az egészsége, ami még sürgetőbbé tette a már nagyon esedékes reggeli étkezést.

A király kései reggelijére 10 óra körül került sor. Ilyenkor nem szeretett semmi különlegeset fogyasztani, mivel úgy gondolta, hogy a túl nehéz falatok negatívan befolyásolnák a napját: akadályoznák memóriája rendes működését, és megterhelnék a gyomrát. Kis mennyiségű reggelijét finomra szeletelték, és gyenge borral szervírozták. A harmonikus nap reményében a lehető legkellemesebb, vonós hangszerekkel játszott zenével zárták étkezését.

A falatozás után, ahogy de Pizan írta, a király udvari emberei társaságában töltött el némi időt. Nagykövetek, nemesek és lovagok vették körül, akik hírekkel látták el. Az uralkodó arról is tanácskozott velük, hogyan lehetne megoldani az esetleges incidenseket, problémákat. A kimerítő, 2-3 órás elfoglaltság után 1 órás pihenő következett, majd a vecsernye, vagyis a délutáni imádság. A királyt szinte soha nem hagyták egyedül, és nem is hagyták unatkozni: reggeltől estig betáblázták a napját.

A király szabadidejét kincsei megtekintésével töltötte. Nyári időben a kertbe is kiment, ahol a királynő és gyermekeik társaságában töltött időt. Ezalatt ugyancsak találkozott a többi, udvarában élő nővel, és érdeklődhetett az ő gyermekeik hogylétéről is. Olykor szép ajándékokkal is megörvendeztették őt, például bársonnyal, aranyszövettel, egzotikus tárgyakkal és ékszerekkel. Amikor tél volt, a kerti program helyett felolvastak neki a szentírásból vagy filozófiai írásokból, mígnem elérkezett a vacsora ideje. Az uralkodó bárók és lovagok társaságában zárta a napját, majd aludni tért.

Miért írta le de Pizan a király napirendjét?

Michael Brauer, a Salzburgi Egyetem történésze szerint az első írnoknőnek célja volt azzal, hogy leírta, hogyan tölti V. Károly király egy napját. Úgy véli, de Pizan példát akart mutatni írásával, hogyan éljen egy ember, aki politikával foglalkozik, és miként egyeztetheti össze élete különböző részeit egymással. A történész szerint a szerző úgy vélhette, hogy V. Károly tökéletesen valósította meg mindezt - sikeresen alkotta meg élete három fő alkotórészének, az imának és tanulásnak, a királyság ügyei intézésének, illetve a pihenésnek az egységét. Vagyis - mondja Bauer - ez az írás egyfajta oktató célzatú mű lehetett, ami voltaképpen a királyi létre, a helyes uralkodásra tanít.

Christine de Pizan élete

Az V. Károly napirendjét is lejegyző, első női írnok, Christine de Pizan nem csupán regényeket és balladákat írt, keményen dolgozott is, átvehette férje pozícióját, és udvari írnok vált belőle, sőt, tanácsokat adott a helyes uralkodással kapcsolatban is.

Képek: cover és portré: wikipedia.org/Gillot Saint-Évre, szoborfotó: wikipedia.org/Miniwark.

• király
• középkor
• érdekesség
• élet
• történelem
• Terasz