Több ezer ember korai halálát akadályozhatta meg a koronavírus: így magyarázzák a jelenséget a kutatók

Úgy tűnik, a koronavírusnak nemcsak súlyos hátrányai, hanem előnyei is vannak.

Koronavírus előnye
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Már több mint egy éve megváltozott teljesen az életünk a koronavírus miatt, ez pedig a környezetünkre is nagy hatással volt. A kijárási korlátozások hatására szinte teljesen elcsendesedett a Föld, de más következményei is lettek annak, hogy lényegesen kevesebb mozgástere volt az embereknek.

A Centre for Research on Energy and Clean Air nevű kutatóközpont nemrég közzétette legfrissebb tanulmányát, amiben a 2020-as adatok alapján megállapították, hogy a levegő minőségének javulásával Európában közel 38 ezer ember korai halálát sikerült megelőzni. Ez Magyarországra kivetítve nagyjából 1500 embert jelent.

Így változtatta meg a levegő minőségét a koronavírus

A kutatók szerint az eredmény egyértelműen annak köszönhető, hogy 2020-ban visszaesett a fosszilis energiahordozók használata, a nitrogén-dioxid-szennyezés 14, a finomszemcsés 7, az ózonszint pedig 4 százalékkal csökkent. A halálozások visszaesése mellett a szennyezés alacsonyabb mértéke más egészségügyi előnyöket is előidézett: a 10 millióval kevesebb munka nélküli nap miatt 17 ezerrel kevesebb új asztmás esetet diagnosztizáltak a gyermekeknél, 29 ezer embernek nem volt szüksége sürgősségi ellátásra az asztmás rohamok miatt, és 4700-zal kevesebb koraszülés volt.

koronavírus-légszennyezettség1
Fotó: Johner Images / Getty Images Hungary

Az egészségügyi hatáselemzés arra is rávilágít, hogy a levegő szennyezettsége a javult levegőminőségtől függetlenül hogyan járul hozzá az egészségügyi rendszer terheléséhez a járvány idején. A légszennyezés miatt több ember szenved olyan, már meglévő állapotoktól, amelyek még jobban megnehezítik a mindennapjaikat, és ezáltal a fertőzésnek is sokkal jobban ki vannak téve. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A tanulmány szerint a nitrogén-dioxid-szennyezés szintjének legnagyobb csökkenése az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Franciaországban és Svédországban található. A szállópor legnagyobb mértékben Szerbiában, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában csökkent. Az európai fővárosok közül Róma, Párizs, Zágráb, Athén, Lisszabon és Varsó azok a városok, ahol a levegő minőségével összefüggésbe hozható káros egészségügy hatások a leginkább mérséklődtek. 

Terjedhet a koronavírus kilincsek és nyomógombok felületén? Megvizsgálták, mennyire fertőzésveszélyesek

Kiszámolták, mennyi lehet annak a kockázata, hogy valaki a különböző, gyakran megérintett felületeken keresztül fertőződjön meg.

Terjedhet a koronavírus kilincsek és nyomógombok felületén? Megvizsgálták, mennyire fertőzésveszélyesek

Kiszámolták, mennyi lehet annak a kockázata, hogy valaki a különböző, gyakran megérintett felületeken keresztül fertőződjön meg.

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük