Hogy került a Koh-i-Noor gyémánt a Kamilla királynőnek szánt koronára? Feszültséget szült volna India és a britek között

A Koh-i-Noor nevű gyémántot több nemzet is visszaköveteli Nagy-Britanniától.

A Koh-i-Noor gyémánt
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

III. Károly király közelgő koronázása kapcsán egyre többször kerül szóba a korona, mely a tervek szerint felesége, Kamilla mint Queen Consort, azaz a király királynő rangú hitvese fejére kerülne május 6-án.

A korona körül nem véletlen borzolódtak fel a kedélyek: egy gyémánt miatt történt, mely 1911 óta díszítette azt. A több évszázados múltra visszatekintő ékkövet Koh-i-Noornak, azaz fényhegynek, fény hegyének hívják. Névadója egy perzsa sah, Nádir volt.

A Koh-i Noor gyémánt

A szóban forgó, 105,6 karátos ékkő kapcsán India kormányzója sokat sejtetően azt nyilatkozta, régi sebeket tépne fel, felidézné a fájdalmas emlékeket a brit gyarmati múltról, amennyiben a májusi koronázási ceremónián továbbra is az ékszeren látnák. A gyémánt ugyanis az ő országuk tulajdona, Nagy-Britannia pedig illetéktelenül bitorolja azt. 

A korona a keresztbe foglalt gyémánttal az anyakirálynő temetésén.
A korona a keresztbe foglalt gyémánttal az anyakirálynő temetésén.
Fotó: Pool/Tim Graham Picture Library / Getty Images Hungary

A Towerben őrzött korona, melyet a gyémánt díszít, legutóbb 2002-ben került a nyilvánosság elé, amikor az anyakirálynő temetésén elhelyezték azt a koporsón. 2023 februárjában a Buckingham-palota bejelentette, hogy az értékes dísz nem lesz rajta Kamilla koronáján, miután azt India visszaköveteli Nagy-Britanniától, ami pedig jó eséllyel diplomáciai feszültséget okozna.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A gyémánt eredete

A Koh-i-Noor származása nem teljesen egyértelmű. Indiában bányászták, valószínűleg a Kollur Mine egyik bányájában, amely az egyik leggazdagabb gyémántlelőhely Indiában. A 12. századból származik a róla szóló első írásos emlék. Vitatott, de egyesek állítják, hogy egy ötezer évvel ezelőtti szanszkrit iratban is szólnak róla, melyben Syamantaka néven említik. Azt mindenesetre tudni lehet, hogy a 17. században Shah Dzsahan, mogul uralkodó pávatrónját ékesítette, melyet a 18. században Nádir perzsa sah szerzett meg. Több nemzet adta kézről kézre, végül 1839-ben vitték vissza Indiába. Ezek után valahogy mégis brit földre került. A britek állítják, nem illetéktelenül, ám az indiaiak szerint mégis.

Nagy-Britanniában úgy mondják, a gyémánt ajándékként, a Brit Kelet-indiai Társaság idején, a helyi brit kormányzón keresztül jutott brit kézre, majd 1851-ben Londonba, Viktória királynőhöz. Egy másik helyi magyarázat szerint a gyémántot az akkor csak 11 éves utolsó szikh császár adta ajándékba. Ehhez hozzá tartozik, hogy egy békeszerződés tárgyi kísérőjeként adta Viktória királynőnek, és ekkor írásba is foglalták, hogy az ékkő a királynőt illeti.

GettyImages-542369895
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Akárhogyis, India szerint - sőt, több további nemzetek, Pakisztán, Afganisztán, valamint Irán szerint is - Indiát illeti az ékkő, ezért visszakövetelik azt. Amikor 2013-ban az akkori brit miniszterelnök az országba látogatott, újfent felmerült a kínos kérdés, amire David Cameron csak egy komolytalan választ tudott mondani: ha beleegyezne ebbe, akkor kiürülne a British Museum.

Ami egyébként a brit koronaékszereket illeti, azokat a múltban valóban a világ különböző pontjairól bitorolták el a gyarmatosítások idején: Dél-Afrikából, Iránból, Kenyából, Egyiptomból, Barbadosról, Nigériából, Ausztráliából és a Fidzsi-szigetekről. A gyémánt nem volt mindig koronadísz. Az ékkövet Viktória királynő brossként hordta. Alexandra, VII. Eduárd hitvese volt az első, aki 1902-től koronáján viselte. 1911-ben átkerült V. György király felesége, Mária királyné koronájába is. Ez 1937-ben szállt VI. György feleségére, az anyakirálynő Erzsébetre, II. Erzsébet édesanyjára. Az ő birtokában volt 2002-ben történt haláláig.

A Koh-i-Noor legendái

Az ékkő körül több legenda is szövődött. Az egyik, mitikus történet szerint a gyémántot egy hindu isten küldte vissza az árnyékvilágból azoknak az embereknek, akik igaz hittel hisznek. 1304-ből is maradt fenn egy másik feljegyzés, amely egyfajta átokról számol be. Aszerint amennyiben a Koh-i-Noor férfi tulajdonában van, balszerencsét hoz. E legendánál fogva él az a szabály, hogy a gyémánt a mindenkori brit királynőt illeti meg.

Bár ez csak mendemonda, és a gyémánttal ékesített korona ezúttal is egy nő, Kamilla fejére, és nem egy férfiéra került volna, tény, hogy a helyzet szerencsétlenül futhatott volna ki, amennyiben a Buckingham-palota nem tesz nyilatkozatot arról, hogy a dísz végül nem lesz a koronázási ékszeren. E döntés azonban megelőzhet egy kellemetlen brit-indiai diplomáciai feszültséget. 

Olvass még! Milyen lesz a koronázás?

Mindenki kíváncsian várja, milyen lesz III. Károly koronázási ünnepe. Korábbi cikkünk erről szólt.

Ilyen lesz Károly király koronázása: vajon Harry és Meghan is ott lehetnek?

Új részletek derültek ki, hogyan lesz Károly király koronázása.

Elolvasom

(Képek: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük