Ebben az életkorban vagyunk a legmagányosabbak: meglepő a kutatás eredménye
Az emberek hajlamosak egyenlőségjelet tenni a magány és az időskor közé, a kutatások azonban rácáfolnak erre a feltételezésre.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Bármelyik aspektusát vizsgáljuk, a társas kapcsolatok a kezdetektől áthatják az emberiség történetét. Egyrészt az utódnemzés és a gyereknevelés szempontjából, de, ami talán ennél is lényegesebb, az a saját, belső, ösztönös késztetés az intimitás megélésére emberi kapcsolatainkon keresztül.
Nehéz megmondani, mikor terjedt el a köztudatban a nézet, miszerint, ahogy idősödünk, úgy fenyeget egyre inkább a magány, egy új kutatás azonban megdönteni látszik ezt. Pontosabban kutatások. Merthogy több is készült, de egyik sem az idős korosztályt illeti a legmagányosabb jelzővel.
Kik a legmagányosabbak?
A BBC 55 ezer fő részvételével készült tanulmányából kiderült, hogy a 16-24 éves korosztály - a hasonló korú válaszadók 40%-a - érzi magát különösen magányosnak, míg a 75 év felettiek körében ez az arány mindössze 27%.
Egy másik, 16 ezer személyt vizsgáló kutatás szintén a harminc év alattiakat tartja a legmagányosabbaknak, ellenben a nyolcvan év felettiekre ez csak abban az esetben igaz, ha már elvesztették házastársukat, családtagjaikat. Míg egy brit férfiak körében végzett kutatás a 35 éves kort jelöli a legmagányosabb időszaknak.
A magány nem egyenlő az egyedülléttel
Erre Matt Haig, mentálhigiénés szakember világított rá, ugyanis a magány pszichológiai meghatározása szerint egy olyan érzelmi állapot, melyben a személy az üresség, a kirekesztettség érzését tapasztalja. Olyasfajta lelkiállapot ez, mely hosszú idő alatt alakul ki, és független attól, hogy az egyén társaságban vagy egyedül van-e.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
Nem célszerű a közösségi médiát sem okolni ezért, hiszen a jelenség egyáltalán nem új keletű, sokkal inkább a felnőttkor természetes velejárója, amikor az embernek egy halom új érzéssel kell megbirkóznia, ami sokszor stresszes helyzetet teremt. Matt Blow pszichológus ugyanakkor hozzáteszi, rengeteg barátunk lehet a közösségi oldalakon, ettől még nem biztos, hogy képesek vagyunk valós kapcsolatokat is kialakítani.
Nézd meg ezt is - Húsba vágóan őszinte képeken a depresszió
Az Eurostat 2017-ben közzétett adatai szerint Magyarországon a 18 éven felüliek 10,5%-a depressziós, az Egészségügyi Világszervezet statisztikájából pedig kiderül, hogy a betegség világszerte több mint 300 millió embert érint - köztük Dawid Planetát is.
OLVASD EL EZT IS!
