Te is otthon csinálod?
Manapság divatos mindent otthon készíteni. Nincs ez másképp a kenyérrel sem, de megéri a munka?
Manapság egyre nagyobb divat otthon sütni a család számára szükséges kenyeret, pékárut. A frissen sült bagettek illata valóban csábító, na de mivel kell számolnia annak, aki otthoni "kenyérgyártásra" adja a fejét?
Mit nyújtanak az e célra kifejlesztett gépek, és egyáltalán van-e olyan jó a házi, mint a bolti?
Friss ugyan, de nem tökéletes
- Egyszerűbben és kényelmesebben nem kerülhet kenyér az asztalra - állítják egybehangzóan a kenyérsütőgép-pártiak. Van is benne valami: a saját kenyérsütő géppel készített kenyér vagy egyéb pékáru mindig friss, és még a boltba sem kell leszaladni érte. A kényelem persze ezzel együtt relatív. Egyrészről alapesetben - ha nem kísérletezgetnek, vagy nem variálnak, nem készítenek például előre kovászanyagot - a hobbipékeknek nincs más dolguk, mint beönteni a gép sütőformájába az alapanyagokat - először általában a folyékonyat, utána a szilárdat -, majd kiválasztani a megfelelő programot. Másrészről viszont normál üzemmódban 3-5 óra alatt készül el egy kenyér, eközben ráadásul még nem is célszerű a gépeket teljes felügyelet nélkül hagyni - az arányok esetleges eltévesztése vagy a sütőforma túltöltése esetén például kibuggyanhat a megkelt tészta. A sütést pedig hűtésnek kell követnie, ami további időt vesz igénybe. Ráadásul a kenyérsütő gépek hűtőprogramja inkább amolyan vészmegoldás, szellős helyen, edényből kivéve hatékonyabb a dolog.
Ha úgy hozza az élet, hogy nincs 3-5 óra a sütögetésre, akkor jöhetnek a gyorsprogramok: ezek 1-2 óra alatt lefutnak, ugyanakkor gyengébb minőséget eredményeznek. A rövid programoknál ugyanis a kelesztés rövidebb ideig tart, ami nem válik a tészta előnyére. Sőt, az a veszély is fennáll, hogy a végtermék nem sül meg rendesen, ragacsos marad, nyersnek hat, és nem olyan zamatos.
Hogy tudd, mit is eszel...
A kenyérsütők legnagyobb vonzereje manapság - amikor annyi kétes eredetű élelmiszer bukkan fel időről időre - abban rejlik, hogy végre biztos lehetsz benne, hogy pontosan mit is eszel, hiszen te dönthetsz arról, hogy mi kerüljön a gépbe.
Íz tekintetében egyébként meggyőző eredményt produkálnak a gépek - ezt a profi kóstolók és a valódi felhasználók egyaránt megerősítik. Általánosságban elmondható, hogy a házi sütödében a fehér- és a barnakenyerek szoktak a legízletesebbre sikerülni, a teljes kiőrlésű kenyerek ettől kicsivel elmaradnak. Ez persze gépfüggő is, mindegyik típusnak, gyártmánynak megvan a maga erőssége és gyengéje.
Kinek a pap, kinek a papné
Ha nem is egy életre, de jó választás esetén sok évre szólhatnak a kenyérsütő gépek, miközben rendszeres használatnál a mindennapok közérzetét is meghatározzák. Persze elektromos készülékről lévén szó, a rosszul sikerült kenyérnél is súlyosabb gond, ha működéskor problémák lépnek fel, ami bizony előfordulhat egy-egy kevésbé megbízható gépnél. Németországban például forgalomba került olyan gyártmány, amelynek a külső burkolata sütés során 120°C-ra felforrósodott. Természetesen az ilyen jellegű problémákra a vásárláskor nem derül fény, ezért érdemes biztosra menni, és olyan márka modelljét választani, amely otthon van a kenyérsütő gépek, és egyáltalán a háztartási kisgépek piacán - a tesztben szereplő gyártókon kívül ilyen többek között a Panasonic, a Hauser vagy a Moulinex is.
A jó gépek ismérve az is, hogy sok program közül lehet választani - ez esetben biztosan találni köztük kellő hosszúságút, amellyel a kenyér garantáltan jól kisül. A tesztelt három típus megfelel a fenti kritériumoknak: általánosságban elmondható róluk, hogy jól sütnek, könnyen kezelhetőek, és megbízhatóan üzemelnek.
Ha valaki gyakran süt magos vagy teljes kiőrlésű kenyeret, akkor érdemes az AFK-t választania, mert jobban szerepelt társainál, speciális gluténmentes program viszont nincs rajta - ez utóbbi miatt lisztérzékenyeknél a másik kettő élvezhet elsőbbséget. A sütési időben nincsenek nagy különbségek, a teljesítmények is hasonlóak - a működési költségek ebből következően nagyjából egyformák.
Az üzemeltetést egyértelműen az Unold nyeri, többek között a kezelési útmutatójában található 67 darab receptje és programozhatósága miatt, illetve mert jár hozzá az alapcsomagban dagasztólapát-eltávolító is - csakúgy, mint az AFK-hoz -, amivel könnyebb kiszedni a lapátot a kenyérből.
Összességében kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak a tesztelt készülékek, a Kenwood azonban azért lett bronzérmes, mert a legmeghatározóbb "sütés" kategóriában lemaradt.
A másik két készülék ugyanebben a részmegmérettetésben azonos pontszámmal végzett, így közöttük a végminősítésnél apróságok döntöttek. Mivel azonban az AFK jóval olcsóbb vetélytársainál, az ár-érték arányt figyelembe véve ezt a kenyérsütőt tekinthetjük a verseny győztesének.
Aki kenyérsütésre adja a fejét, pénztárcáját is kíméli, olcsóbban ki lehet ugyanis jönni, mintha boltban vásárolna az ember. Természetesen ha a gép megvásárlásának költségeit is hozzávesszük, azért időbe telik, mire megtérül a befektetés. Az internetes bejegyzéseket olvasgatva azonban rájön az ember, hogy ez abszolút másodlagos szempont - az alkalmazók szerint pénzben nem kifejezhető az élmény, amikor kinyitják a gép fedelét, és ott gőzölög a házi készítésű csemege.
A Kosár Magazin áprilisi számának tartalmából:
- Mit kapunk 1000 forintért ebédre? Ebédteszt
- Gyengén vágnak, és balesetveszélyesek – fűnyírógépek tesztje
- Elölről támadhatóak - elöltöltős mosógépek tesztje
- Pro és kontra a közlekedésről
FÜGGETLEN, MEGBÍZHATÓ, HASZNOS és ÉRDEKES
Kiadja az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
www.kosarmagazin.hu
kosar@ofe.hu
Tel: 392-5285
Tel/fax: 392-5287
OLVASD EL EZT IS!
- pénz
- pszichológia
A legpimaszabb vevőmanipulációk
- internet
- szerződés