Alapvető szokásokat változtatott meg a járvány: a magyar fiatalok így alkalmazkodtak
Online is ugyanolyan intenzív közösségi életet éltek a fiatalok, mint a járvány előtt.

csaladi-chat
Ez is érdekelhet

Fodrászszalon az otthonunkban: egészséges és gyönyörű haj Panasonic hajszárítókkal (x)

Olyan versenyeken veszek részt, amik ellen a testem tiltakozik - Interjú Szőnyi Ferenc ultratriatlon-világbajnokkal (x)

Igazi szelfi-király a Mate 40 Pro (x)

Lakberendezési trendek téli átalakításhoz (x)

Házassági évforduló (x)

„Megpróbálom kihozni ebből a helyzetből is a legjobbat” - interjú Sári Évivel (x)

Szex. Gyilkosság. Hatalom - Megjelent az év legforróbb thrillere! (x)

beauty and style

A csinos kis nagymamaretikül az új sláger: árakkal, lelőhelyekkel mutatjuk a szupernőies darabokat »

Vastag a dereka, széles a csípője, de irtó nőiesen öltözködik: nem a plusz kilókat, csak a csinos nőt látjuk »

Méregtelenítő vitaminbomba turmix téli lehangoltság ellen: olyan krémes, hogy megáll benne a kanál »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Többet foglalkoznak a szüleikkel a fiatalok, sokkal megfontoltabban költik a pénzt, és új hobbikat keresnek, vagy a régieket elevenítik fel, ha otthon kell maradniuk - derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem Marketing Műhelyének évente kiadott METU Indexéből.

A több mint 600 fiatal megkérdezésével készült kutatás idén azt vizsgálta, milyen hatással van a járványhelyzet az egyetemisták mindennapjaira. A fiatalok az ügyintézéstől a tanuláson keresztül a szórakozásig szinte mindent a digitális térbe költöztettek.

A korlátozások alatt sem lett kevesebb az együtt töltött idő

A hallgatók nagyjából ugyanannyi időt töltenek a barátaikkal, mint a járvány előtt, a szülőkkel viszont többet: 92 százalékuk fele-fele arányban ugyanannyit vagy még többet beszél a szüleivel, mint a járvány előtt, és csak 8 százalékuk kevesebbet. A megkérdezettek többsége kapcsolattartás céljából elsősorban a Facebook Messengert és a hagyományos telefonhívást használja, ezek után következik az Instagram, majd az e-mail.

A Google Hangouts, Microsoft Teams, TikTok WhatsApp és Skype alkalmazásokat azonban a hallgatók többsége egyáltalán nem használja erre a célra. A szülőkkel a legtöbben telefonon tartották a kapcsolatot, a második helyre a Facebook került. Az olyan alkalmazások, mint a Skype, a Zoom, a Viber vagy a FaceTime nem népszerűek a megkérdezettek körében, ha a szülőkkel való kapcsolattartásról van szó.

Évi néhány alkalom helyett napi szintű videóchat

A járvány egyik következménye a hallgatók körében is a videóchat elterjedése: az addig csak évi vagy havi néhány alkalommal használt alkalmazásokat a járvány időszakában a hallgatók fele hetente, további közel 40 százaléka pedig napi rendszerességgel használta. Emellett a válaszadók 42 százaléka gondolja, hogy ez is a legalkalmasabb eszköz a kapcsolattartásra ebben az időszakban.

Több mint egyharmaduk a telefonban vagy az audiohívásban, 23 százalékuk pedig a chatben vagy az üzenetküldésben bízik. A válaszadók harmada leggyakrabban a barátokkal való kapcsolattartásra használta a videóchatet, a második helyre az egyetemi csoporttársak kerültek, a megkérdezettek 18-18 százaléka pedig a kollégákat és a családtagokat hívta videóchaten a legtöbb alkalommal.

A cikk az ajánló után folytatódik

A szórakozás és az ügyintézés a digitális térbe költözött

A járványügyi helyzet előtt a válaszadók 38 százaléka saját megítélése szerint napi 4-6 órát töltött a digitális térben munka, mobilhasználat vagy szórakozás miatt, 23 százalékuk pedig 1-3 órára becsülte ezt az időt. Az otthon töltött időszak ezeket az arányokat jelentősen átírta: a válaszadók 34 százaléka napi 7-9 órát, negyede napi 10-12 órát, 17 százaléka pedig napi 12 óránál is többet töltött online.

A hallgatók többsége korábban például egyáltalán nem online felületen bonyolította le különóráit, a háztartási termékek beszerzését, a testmozgást és a hivatali ügyek intézését, a járvány időszaka alatt azonban ezek teljes mértékben az online felületekre terelődtek át.

A válaszadók új digitális megoldásokkal ismerkedtek meg az elmúlt hónapokban: többségük egy-kettő, de sokan három-négy vagy ötnél is több új programot vagy alkalmazást próbált ki a járvány miatt. A hallgatók közül sokan éltek az olyan elektronikus szórakozási lehetőségekkel, mint a videójáték, a streamingszolgáltatások vagy a zenehallgatás.

A kitöltők negyede elő is fizetett valamilyen streamingszolgáltatásra, például Netflixre vagy HBO Góra ebben az időszakban. A hallgatók közel negyede kezdett el továbbá valamilyen online kurzust, például programozást, nyelvet, művészetet, KRESZ-t vagy digitális marketinget.

A járvány alatt jobban átgondoltuk, mire költünk

A megkérdezettek saját bevallásuk szerint pár ezer forintos tételekről gyorsan, pár tízezer forintos vagy annál nagyobb tételekről pedig inkább megfontoltan hoztak döntéseket a járvány előtt. A pandémia ideje alatt azonban sokkal tudatosabban döntöttek már pár ezer forintos tételekről is.

Korábban a gépjárművásárlással és a háztartási és szórakoztatóelektronikai eszközök beszerzésével kapcsolatban inkább racionálisan, a ruházati és divatcikkek és az utazás esetében viszont inkább érzelmi alapon döntöttek. A járvány időszaka ezt megváltoztatta: a válaszadók minden téren - élelmiszer-vásárlás, háztartási eszközök, ruházkodás, elektronika, gépjármű, utazás - racionálisan hoztak döntéseket.

Nem váratlan, hogy a legtöbben sokkal kevesebbet költöttek öltözködésre, közlekedésre, utazásra és szépségápolásra. A szórakozáson, tanfolyamokon, különórákon és sporton viszont nem takarékoskodtak: ezekre – az étkezéssel és az egészségügyi szolgáltatásokkal együtt – ugyanannyit költöttek a járvány időszakában, mint korábban.

Új hobbik, több sütés-főzés, de kevesebb szépségápolás

A kitöltők több mint fele valamilyen új elfoglaltságra fordította a felszabadult időt, vagy újra elővette régi hobbiját, 12 százalékuknak azonban kevesebb ideje lett a szabadidős tevékenységekre. A válaszadók az új hobbik között említették a rajzolást, a festést, az olvasást és a valamilyen új sporttal való megismerkedést is. Nagyobb arányban fordítottak időt az otthoni teendőkre, például a sütés-főzésre, a kertészkedésre, a barkácsolásra, a takarításra vagy a lakberendezés-felújításra is.

A megkérdezettek 57 százalékának több szabadideje lett a járvány ideje alatt, a hallgatók 27 százaléka viszont úgy ítélte meg, hogy kevesebb ideje lett, vagy egyáltalán nem maradt kapacitása szabadidős elfoglaltságokra. A válaszadók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a járvány időszakában kevesebbet mozgott, mint korábban, 30 százalékuk azonban több időt fordított kifejezetten a testmozgásra.

A járványügyi helyzet előtt a megkérdezettek közel 80 százaléka járt fodrászhoz vagy borbélyhoz, a válsághelyzet alatt ez az arány 30 százalékra csökkent. Hasonló csökkenés volt tapasztalható az olyan szépségápolási szolgáltatásoknál is, mint a manikűr, a kozmetika, a masszázs vagy a szolárium. A válaszadók 22 százaléka a válsághelyzet alatt a felsoroltak közül egy szolgáltatást sem vett igénybe, ez az arány a járvány előtt 4,5 százalék volt.

Fotók: Getty Images

Több mint 3 millió életet menthetett meg a bezárkózás

Hatékonynak ítéli a koronavírus-járvány megállítására elrendelt korlátozásokat Európában a brit Imperial College London kutatócsoportja. A tudósok szerint az áldozatok száma óriási lett volna a kijárási korlátozások és a bezárások nélkül.

Ezt is szeretjük