Amikor egymást ették meg az európai telepesek: kannibalizmusra kényszerültek az éhező angolok az amerikai gyarmaton

Napjainkban már nehéz elképzelni, hogy volt idő, amikor az éhezés olyan méreteket öltött, hogy az emberek jobb híján egymás felfalásához folyamodtak. 

Egy ideig puszta szóbeszédnek, pletykának tartották azokat az állításokat, hogy a virginiai Jamestown angol telepesei a 17. században az éhínség miatt kannibalizmust követtek el, hiába szerepeltek ezek írásos dokumentumokban is. A teória néhány éve bizonyítást is nyert. Mi vezethetett ehhez a mai ésszel nehezen felfogható cselekedethez?

Pusztító éhínség tizedelte a telepeseket

Spanyolországot és Portugáliát követően lassan Anglia is megjelent az Újvilágban, azaz a mai Amerikai Egyesült Államok területén. Első kísérleteik kudarca után az 1606-os év végén indultak el a londoni székhelyű Virginia Társaságnak nevezett részvénytársaság vállalkozói, hogy megvessék lábukat a földrészen. Reménykedtek benne, hogy embereik arannyal megrakodva térnek majd vissza. Öt hónapos út után három hajóval kötöttek ki az általuk később Cape Henrynek nevezett területen. Biztonságos letelepedési helyet keresve értek el a Chesapeake-öbölhöz, az ottani folyót I. Jakab angol király után nevezték el.

Találtak rajta egy szigetet, amit jól védhetőnek gondoltak, James Fort néven 1607. május 14-én itt alapították meg az első állandó angol települést az Újvilágban. A biztonságnak ára volt: a terület mezőgazdasági művelést alig tett lehetővé, az ivóvíz hiánycikknek számított. Az érkező gazdag kereskedők, nemesek pedig nem voltak hozzászokva az ilyen jellegű munkákhoz. Az élelmiszerhiányt a malária és az aszályos időszak is nehezítette, valamint a környéken már jóval korábban letelepedett póheten indiánokkal való konfliktusok.

Egyes források szerint az őslakosok barátságosan közelítettek az angolokhoz, mások szerint érkezésük után nem sokkal rájuk támadtak. Valószínűleg az indiánok és a jövevények kapcsolata a kezdetektől vegyes volt, később kereskedhettek is egymással. A kolónia egyik vezetője, John Smith kapitány, akit a jócskán idealizált Pokahontasz-elbeszélések, -feldolgozások főszereplőjeként ismerhetünk, sikeres tárgyalásokat folytatott a törzzsel. Az ismert történet szerint a törzsfőnök lánya mentette meg az angol életét.

Minden intézkedés ellenére 1608 januárjára a jövevények kétharmada elhunyt, még mielőtt a londoni társaság újabb embereket és eszközöket küldött volna a térségbe, akik egyébként még több éhes szájat is jelentettek. 

Előkerül egy bizonyíték

Miután John Smith visszatért Angliába, a helyzet még súlyosabb lett, George Percy vezetése alatt eljött az Ínséges időkként emlegetett korszak (1609-1610). Az indiánok egyre fenyegetőbb veszélyt jelentettek, télre az éhezés pedig olyan méreteket öltött, hogy a telepesek mindent megettek, ami a kezük ügyébe került, például a bőrcipőiket is - ezt támasztják alá Percy beszámolói. 2013-ban régészek bukkantak az addig kevéssé hitt kannibalizmus nyomaira. James Fort feltárása közben egy fiatal lány csontjait találták meg, akit Jane-nek neveztek el.

A koponyáján lévő vágások arra utalnak, hogy húst nyestek le róla az ilyesmihez egyébként nem értő, láthatóan hezitáló kezek. A bemetszések a lány halála után keletkeztek, akik elkövették őket, valószínűleg az arc húsa és izmai, a nyelv és az agy iránt érdeklődtek. A sípcsontot megvizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy a holttest 14 éves lehetett, a fogaiból pedig arra következtettek, hogy Anglia déli partvidékén születhetett, és az 1609-ben érkező hajókkal jött a telepre. Percy lejegyezte, amint egyes telepesek végső elkeseredésükben sírokból kiásott halottak húsát ették meg. A szakértők szerint az, ami Jane-nel történt, nem lehetett egyedüli eset.

1610-re alig maradtak életben a telepen, többen vissza akartak térni szülőhazájukba. Egy felmentő missziónak köszönhető, hogy végül fennmaradt a kolónia, a felvirágzást pedig John Rolfe érkezése jelentette, aki dohánymagokat hozott a szigetre, meghonosítva a dohánytermesztést. Ő vette el feleségül az indián törzsfőnök lányát, Pokahontaszt, akit az angolok korábban foglyul ejtettek. Miután az angol gyarmat fővárosát áthelyezték Williamsburgbe, Jamestown lassan eljelentéktelenedett.

1994-ben régészeti feltárások kezdődtek, a telep kezdeti időszakát és az ott emelt erődöt kívánták rekonstruálni. A terület ma turisztikai attrakció, Történelmi Jamestown néven régészeti múzeummal, a 17. századi építmények maradványaival várja a látogatókat, a közelben lévő Jamestown Telepen pedig a korabeli élet szimulációja látható.

Villámkvíz a földrajzi felfedezésekről

A 14. századtól kezdve az európaiak egyre növekvő érdeklődéssel fordultak az ismeretlen világ felé, és olyan területeket hódítottak meg, amikre nem is számítottak. A földrajzi felfedezések korába kalauzol el kvízünk.

(Képek  forrása: Getty Images Hungary.)

• ezo
• gyarmatosítás
• amerikai egyesült államok
• anglia
• kannibalizmus
• Terasz