Nagy bajt hozhatnak a Földre a kagylók: elképesztő dolog derült ki róluk

Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén - figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói.

A vízbe kerülő metán idővel a légkörbe jut, és bár a metánmolekulák élettartama az atmoszférában kétszer olyan rövid, mint a szintén klímakárosító szén-dioxidé, a metán 28-szor több hőt termel a napsugárzás révén, és ezáltal jóval erősebben melegíti fel a légkört - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A tenger tehenei

A kutatók a Balti-tenger mélyéről begyűjtött üledékmintákban talált - a soksertéjűek - Polychaeta - osztályába tartozó - férgeket és kagylókat vonták alapos elemzés alá. A szakemberek megnézték, hogy ezen élőlények milyen mértékben járulnak hozzá közvetlen és közvetett módon az óceánban zajló metán- és kéjgáztermeléshez. Az eredmények szerint a kagylókat és férgeket tartalmazó üledékekből nyolcszor több metán szabadul fel, mint az ezektől mentes üledékekből.

A Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmány szerint a Balti-tengerből eredő metánkibocsátás nagyjából 10%-áért a kagylók és a férgek lehetnek a felelősek.

- Viccesen hangzik, de a tengerfenéken élő apró állatok olyanok, mint az istállókban a tehenek: mindketten jelentős metánkibocsátók a gyomrukban lévő baktériumok miatt - mondta Stefano Bonaglia, a Stockholmi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek becslései szerint a tengeri teremtmények metánkibocsátása nagyjából húszezer tejelő tehén teljesítményével lehet egyenlő.

Gond lehet a tenyésztés

Az osztriga- és kagylótenyésztést hatékony megoldásnak tartják az ember okozta környezeti károk - például a vizekbe kerülő trágya okozta eutrofizáció - ellensúlyozására. A tanulmány készítői szerint azonban a mostani eredmények fényében mérlegelni kellene, hogy valóban szükség van-e ilyen tenyészfarmok telepítésére az óceánban.

- Ami igazán meglepő, az az, hogy a Balti-tenger a bolygó óceánjainak mindössze nagyjából 0,1%-át alkotja, ami azt jelenti, hogy globálisan nézve ezek a tengerfenéken élő, látszólag ártalmatlan, kéthéjú élőlények hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki a légkörbe, és teszik mindezt észrevétlenül - jegyezte meg Ernest Chi Fru, a Cardiffi Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

• óceán
• tenger
• légszennyezés
• metángáz
• kagyló
• balti-tenger
• természet
• kutatások
• tudomány
• Terasz