Így keletkezik a nyár legutálatosabb időjárási jelensége - Mitől alakul ki a jégeső?

Tudd meg kicsit részletesebben, hogyan zajlik a jégeső kialakulása!

Jégeső kialakulása
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Retikül
Top olvasott cikkek

Senki sem szereti a jégesőt. Elveri a növényeket, a termést, sérülést okoz az autókon, a kerti bútorokon, és akit kint ér, annak még a testi épségében is kárt tehet. Amint melegebbre fordul az idő, sajnos számolni kell vele, mert bár egyáltalán nem törvényszerű, hogy minden nyáron találkozol jégesővel, azért ilyenkor benne van a pakliban.

De hogyan megy végbe egy jégeső kialakulása? Jó hír, hogy nem olyan nagyon egyszerűen: több feltételnek is teljesülnie kell hozzá, és Magyarország éghajlatára kevésbé jellemző, hogy ezek a feltételek gyakran adottak legyenek.

A jégeső kialakulása

Jégeső szinte mindig cumulonimbusban, vagyis zivatarfelhőben alakul ki. Akkor számíthatunk rá, amikor a levegő erőteljesen áramlik felfelé a talaj irányából, és a benne lévő pára a légkör extrém hideg rétegeibe jut. A feláramlás során folyamatosan csökken a levegő hőmérséklete, ennek hatására egyre kevesebb nedvességet tud tárolni, ezért egy ponton a páratartalma kicsapódik, és szilárd halmazállapotúvá fagy.

Sok zivatarnál keletkeznek a felhőben jégszemek, ám ezek legtöbbször elolvadnak, még mielőtt lehullanak. Olyankor alakul ki igazi jégeső, amikor a jégszemek a kifagyó vízgőz hatására annyira megnőnek, hogy már nem képesek zuhanás közben elolvadni, és jéggömbök vagy jégrögök formában érnek földet. Akkor minősül jégesőnek a csapadék, ha a lehullott jégdarabok átmérője minimum 5 milliméter - ha ennél kisebbek, azt jégdarának nevezik.

Nagyobb az esély a jégeső kialakulására, ha a zivatarfelhő középmagas szintjein szárazabb légréteg helyezkedik el, mert ez több hőt von el a felhő levegőjéből. Egy nedvesebb közegben ugyanis a jégszemek lazák lesznek, mert nem fagynak meg rendesen, így még a landolás előtt szétesnek és elolvadnak. A száraz légréteg jelenléte esetén azonban alacsonyabb lesz a felhőben lévő hőmérséklet.

Amikor a levegő feláramlása már nem bírja el a nagyra nőtt jégszemeket, azok a zivatar leáramlásával hullani kezdenek. Minél intenzívebb a zivatarfelhő, annál nagyobb lesz a belőle távozó jégszemek mérete. Egy nagyobb jégdarab akár 160 kilométer per órás, vagy esetenként még ennél is nagyobb sebességgel is száguldhat a talaj felé.

A cikk az ajánló után folytatódik

Játssz a Heineken kódokkal és nyerj!

Vásárolj promóciós csomagolású Heineken terméket, töltsd fel a kupakban vagy a nyitófülön található kódot és nyerj 4 fős amszterdami utazást vagy legyen tiéd a Heineken ajándékok egyike! Növeld a nyerési esélyed és játssz velünk 2024. július 17-ig!

Advertisement

Promóció

Hazánk éghajlati viszonyai miatt szerencsére csak az év bizonyos szakaszaiban fordul elő jégeső, és akkor sem túl gyakran. Ősszel és tél elején alig van esély a kialakulására, mivel a magasban akkor még meleg van, így nem csökken kellő mértékben a feláramlás hőmérséklete. Ilyen szempontból leginkább a trópusok vannak veszélyben, mert ott a legnagyobbak a zivatarfelhők, melyekből nem ritkán golflabda méretű jégdarabok hullanak alá.

A világ egyik legdurvább jégesője 1986. április 14-én fordult elő a bangladesi Gopalganj településen: azóta sem dokumentáltak hivatalosan annyira súlyos következményekkel járó jégesőt. A vihar során egy kilogrammos, vagy még nagyobb jégtömbök zuhantak a talajra. Az elképesztő időjárási jelenség 92 ember életét követelte, és utána jegyezték fel a valaha megmért legnehezebb, jégesőből származó jégdarabot, ami 1,02 kilogrammot nyomott.

Erőteljes képek arról, hogyan hat a vihar a természetre: teljesen átalakul a táj

Varázslatos képeket készített a fotós a viharról, ami egyszerre félelmetes és gyönyörű.

Elolvasom

Fotók: Getty Images

Ezt is szeretjük