Eger közelében tört ki a vulkán, ami megőrizte az ipolytarnóci ősmaradványokat
Azonosították az ipolytarnóci ősmaradvány-lelőhelyet megőrző vulkánkitörést.

Eger közelében 17,2 millió éve tört ki az a vulkán, amelynek tufája beterítette, és máig megőrizte az ősmaradványokat Ipolytarnócon - derül ki a kitöréssel foglalkozó, magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport legújabb tanulmányából, amelyet a Nature Scientific Reports című folyóiratban publikáltak.
A németországi, franciaországi, új-zélandi szakemberekkel együttműködésben végzett, Karátson Dávid vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára által vezetett magyarországi kutatási projekt rekonstruálta a kitörés részleteit, terepi vulkanológia, geokémia, mikroszkópos kőzetszövet-vizsgálatok és radiometrikus kormeghatározás segítségével.

A hatalmas, robbanásos kitörés négy fázisban zajlott le mintegy 17,2 millió évvel ezelőtt. Forrása Egertől délre volt, és az első, rendkívül energikus torlóár - több mint 80 kilométert megtéve - hamar elérte Ipolytarnócot - közölte a kutatás vezetője.
A magma külső vízforrással - például tó, rétegvíz - érintkezett, ami miatt viszonylag hideg volt. Ipolytarnócon a kutatók már csak körülbelül 150 Celsius-fokot rekonstruáltak, ez tette lehetővé az ottani vízparti környezet vegetációjának, a fatörzseknek, a leveleknek a megőrzését, és ez a nedves hamu takarta be százszámra a híres lábnyomokat is. A kitörés záró fázisát az összeomló kitörési oszlopból lezúduló piroklasztár jelentette; ez is kis hőmérsékletű volt, a lerakódott tufa mindenütt tele van faszénmaradványokkal.

Femina akták - Méhnyakrák
A Femina Aktában mindent megtudhatsz a méhnyakrákról, ami évente több ezer nőt érint hazánkban. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, többek között megismerheted a méhnyakszűrés értékelési módjait, megtudhatod, hogyan kell értelmezni a leleten látott eredményt, mi a különbség a hagyományos nőgyógyászati citológiai vizsgálat és a HPV-szűrés között vagy elkerülhető-e a kemoterápia a méhnyakrák esetén?
Promóció
A nagy energiájú, heves robbanásos kitörés felszínen csak hézagosan megőrződött anyagtömege a Bükkaljától a Mátralábáig, illetve északnyugati irányba Ipolytarnócig nyomozható - összesen mintegy 100 köbkilométernyi tufaanyag. Ez vetekszik Szantorini késő bronzkori minószi kitörésének térfogatával, sőt az utólagos eróziót figyelembe véve a tényleges térfogat ennek akár többszöröse is lehetett - olvasható a közleményben.
Kiemelt kép: MTI/Komka Péter
Bakonyi dinoszauruszok: milyenek voltak, és hogyan haltak ki?
A Bakony területén sok dinoszauruszleletet megtaláltak már a régészek.
Bakonyi dinoszauruszok: milyenek voltak, és hogyan haltak ki a hazánk területén élő őslények?
A Bakony területén sok dinoszauruszleletet megtaláltak már a régészek.
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!

- történelem
- magyarország