Eger közelében tört ki a vulkán, ami megőrizte az ipolytarnóci ősmaradványokat
Azonosították az ipolytarnóci ősmaradvány-lelőhelyet megőrző vulkánkitörést.

- A szűk szárú farmer még nem vonul vissza teljesen: ezekben a nőies összeállításokban igazán divatosan mutat »
- Ráncok ellen igazi nagyágyú, segít megőrizni a bőr rugalmasságát: a marulaolaj eltörli az apróbb hibákat »
- Jennifer Lopez arcán valami nem stimmel: durván megszaladt a retus a cipőreklám fotóin »

- Ki ajánlhatja fel először a tegeződést? 10 kérdés, amire mindenkinek illik tudni a választ
- Lilu is megszólalt a Glamour-gála botrányos celeb résztvevőiről: meglepő, mit írt róluk
- Szabó Zsófi überszexi bőrruhában: a Glamour-gála legdögösebb sztárja volt
- Mi Argentína fővárosa? 8 kérdés a világ földrajzából, ami sokakat megizzaszt
- Hogyan jó: jeggyűrű vagy jegygyűrű? 8 összetett magyar szó, amiről sokan azt hiszik, hogy jól írják, pedig nem
Eger közelében 17,2 millió éve tört ki az a vulkán, amelynek tufája beterítette, és máig megőrizte az ősmaradványokat Ipolytarnócon - derül ki a kitöréssel foglalkozó, magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport legújabb tanulmányából, amelyet a Nature Scientific Reports című folyóiratban publikáltak.
A németországi, franciaországi, új-zélandi szakemberekkel együttműködésben végzett, Karátson Dávid vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára által vezetett magyarországi kutatási projekt rekonstruálta a kitörés részleteit, terepi vulkanológia, geokémia, mikroszkópos kőzetszövet-vizsgálatok és radiometrikus kormeghatározás segítségével.

A hatalmas, robbanásos kitörés négy fázisban zajlott le mintegy 17,2 millió évvel ezelőtt. Forrása Egertől délre volt, és az első, rendkívül energikus torlóár - több mint 80 kilométert megtéve - hamar elérte Ipolytarnócot - közölte a kutatás vezetője.
A magma külső vízforrással - például tó, rétegvíz - érintkezett, ami miatt viszonylag hideg volt. Ipolytarnócon a kutatók már csak körülbelül 150 Celsius-fokot rekonstruáltak, ez tette lehetővé az ottani vízparti környezet vegetációjának, a fatörzseknek, a leveleknek a megőrzését, és ez a nedves hamu takarta be százszámra a híres lábnyomokat is. A kitörés záró fázisát az összeomló kitörési oszlopból lezúduló piroklasztár jelentette; ez is kis hőmérsékletű volt, a lerakódott tufa mindenütt tele van faszénmaradványokkal.
A nagy energiájú, heves robbanásos kitörés felszínen csak hézagosan megőrződött anyagtömege a Bükkaljától a Mátralábáig, illetve északnyugati irányba Ipolytarnócig nyomozható - összesen mintegy 100 köbkilométernyi tufaanyag. Ez vetekszik Szantorini késő bronzkori minószi kitörésének térfogatával, sőt az utólagos eróziót figyelembe véve a tényleges térfogat ennek akár többszöröse is lehetett - olvasható a közleményben.
Kiemelt kép: MTI/Komka Péter
Bakonyi dinoszauruszok: milyenek voltak, és hogyan haltak ki?
A Bakony területén sok dinoszauruszleletet megtaláltak már a régészek.
OLVASD EL EZT IS!

- történelem
- magyarország