Eger közelében tört ki a vulkán, ami megőrizte az ipolytarnóci ősmaradványokat
Azonosították az ipolytarnóci ősmaradvány-lelőhelyet megőrző vulkánkitörést.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Eger közelében 17,2 millió éve tört ki az a vulkán, amelynek tufája beterítette, és máig megőrizte az ősmaradványokat Ipolytarnócon - derül ki a kitöréssel foglalkozó, magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport legújabb tanulmányából, amelyet a Nature Scientific Reports című folyóiratban publikáltak.
A németországi, franciaországi, új-zélandi szakemberekkel együttműködésben végzett, Karátson Dávid vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára által vezetett magyarországi kutatási projekt rekonstruálta a kitörés részleteit, terepi vulkanológia, geokémia, mikroszkópos kőzetszövet-vizsgálatok és radiometrikus kormeghatározás segítségével.
Vulkáni katasztrófa által betemetett, 7-8 millió éves üledék az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület tanösvényén.
Fotó: MTI/Nagy Zoltán
A hatalmas, robbanásos kitörés négy fázisban zajlott le mintegy 17,2 millió évvel ezelőtt. Forrása Egertől délre volt, és az első, rendkívül energikus torlóár - több mint 80 kilométert megtéve - hamar elérte Ipolytarnócot - közölte a kutatás vezetője.
A magma külső vízforrással - például tó, rétegvíz - érintkezett, ami miatt viszonylag hideg volt. Ipolytarnócon a kutatók már csak körülbelül 150 Celsius-fokot rekonstruáltak, ez tette lehetővé az ottani vízparti környezet vegetációjának, a fatörzseknek, a leveleknek a megőrzését, és ez a nedves hamu takarta be százszámra a híres lábnyomokat is. A kitörés záró fázisát az összeomló kitörési oszlopból lezúduló piroklasztár jelentette; ez is kis hőmérsékletű volt, a lerakódott tufa mindenütt tele van faszénmaradványokkal.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
A nagy energiájú, heves robbanásos kitörés felszínen csak hézagosan megőrződött anyagtömege a Bükkaljától a Mátralábáig, illetve északnyugati irányba Ipolytarnócig nyomozható - összesen mintegy 100 köbkilométernyi tufaanyag. Ez vetekszik Szantorini késő bronzkori minószi kitörésének térfogatával, sőt az utólagos eróziót figyelembe véve a tényleges térfogat ennek akár többszöröse is lehetett - olvasható a közleményben.
Kiemelt kép: MTI/Komka Péter
Bakonyi dinoszauruszok: milyenek voltak, és hogyan haltak ki?
A Bakony területén sok dinoszauruszleletet megtaláltak már a régészek.
Bakonyi dinoszauruszok: milyenek voltak, és hogyan haltak ki a hazánk területén élő őslények?
A Bakony területén sok dinoszauruszleletet megtaláltak már a régészek.
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!
- történelem
- magyarország
