Így nem mondhat fel a főnököd!

A gazdasági válsággal járó cégmegszűnésekkel, leépítésekkel és elbocsátásokkal sajnos a munkajogi visszaélések is megszaporodtak, ezért aztán neked sem árt tisztában lenned a felmondást érintő jogszabályokkal, munkáltatód kötelességeivel és törvény adta jogaiddal. A Munka Törvénykönyve minden érvényes munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóra egyformán érvényes.

Ahogy a törvényes munkaviszony létrejöttéről, úgy megszüntetéséről is pontosan rendelkezik. Ennek értelmében a munkáltatókat szigorú szabályok kötik a munkaviszony megszüntetését illetően, tehát, ha főnököd úgy dönt, hogy megválik tőled, nem intézheti az ügyet kedve szerint, csak a szabályokat követve!

Valódi indoklás nélkül nincs elbocsátás

A munkahelyeden beálló negatív változások, költségcsökkentés vagy leépítés ellen sajnos a törvény sem véd, de a szabályozás minden esetben - így az emberpróbáló elbocsátásoknál is - igyekszik szem előtt tartani a munkavállaló érdekeit.

A határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése alapvetően két módon történhet: rendes vagy rendkívüli felmondással, mindkettőről hivatalos, írásos értesítést kell, hogy kapjál. Az elbocsátást kötelességük tisztességesen megindokolni, az okoknak pedig - a törvény szavaival élve - valósnak és okszerűnek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy a főnököd csak a munkavégzéseddel vagy munkahelyi magatartásoddal kapcsolatban emelhet kifogást, egyéb mondvacsinált indokkal nem állhat elő. Fontos, hogy mindenfajta felmondás esetén jogod van megvédeni magad a vádakkal szemben egy többfős meghallgatás keretében, melyről jegyzőkönyvnek is készülnie kell. A védekezéshez való jog különösen érvényes rendkívüli felmondás esetén, melyre lopás, ittas munkavégzés vagy agresszív munkahelyi viselkedés esetén kerülhet sor. Sőt, az írásos felmondáshoz, a hivatalos meghallgatáshoz, a végkielégítéshez és a szabadság megváltásához is ugyanolyan jogod van, mint rendes felmondás esetén.

Ha kiderül, hogy a felmondás indoklása nem kapcsolódik a munkádhoz, jó eséllyel perelhetsz a Munkaügyi Bíróságon. Hasonló esetekben több millió forintos kártérítést is megítéltek már a munkavállaló javára.

Nem maradhat kifizetetlen bér és szabadság

Amennyiben elfogadod a rendes felmondás indokait, megkezdődhet a munkaszerződésedben rögzített felmondási idő letöltése, melynek a törvény szerint csak a felét kell ledolgoznod, mivel a felmondást nem te, hanem a munkáltatód kezdeményezte, a felmondási idő le nem töltött részére pedig a cég köteles havi átlagbért fizetni.

Három vagy több év folyamatos munkaviszony esetén végkielégítés is jár, melynek összege a ledolgozott évekkel egyenes arányban nő. A ki nem adott szabadságaidat sem nyerhetik le, főnököd köteles megváltani, vagyis pénzben kifizetni a szabadnapjaidat. Itt kell megemlíteni, hogy a munkáltatód az elbocsátásoddal járó összes igazolást köteles kiadni az utolsó munkában töltött napodon, és a kifizetésekről is intézkednie kell.

Ha ez mégsem így történik, bátran kérj felülvizsgálatot az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőségtől, akik bírságot szabhatnak ki, sőt, kártérítésre is kötelezhetik jogtalanul eljárt munkáltatódat.

Ha védettséget élvezel, nem küldhetnek el

A munkajog a problémás esetekre is kitér, így a cégfelszámolással járó elbocsátásra is. Főnököd nagyon téved, ha azt hiszi, hogy csődre vagy felszámolásra hivatkozva csak úgy kitehet az utcára. A felszámolási idő alatt ugyanis a munkavállaló védett, vagyis nem bocsátható el, sőt, jogutód nélküli megszűnés esetén is jár a végkielégítés és a szabadságok megváltása. A csoportos leépítésről egyébként a megszűnés előtt 30 nappal kötelesek téged tájékoztatni, a kirendelt végelszámolónak pedig kiemelt feladata a munkavállalók jogszerű elbocsátásának ellenőrzése. Ami a védettséget illeti, nem csak a felszámolási időszakban tilos az elbocsátás. A törvény egyik, nőket érintő fontos kitétele, hogy táppénz és terhesség alatt sem lehet felmondani. A gyes lejárta után legkorábban 30 nap múlva szüntethetik meg a jogviszonyodat, csak és kizárólag a törvényben leírt lépések szerint, rendes felmondással.

Hasonló elbocsátási tilalom érvényes betegség vagy sérülés esetére is. Betegállomány alatt nem mondhatnak fel neked, sőt, akkor se, ha sérülés miatt csökkent munkaképességűvé válsz.

A főnökeid nem bocsáthatnak el arra hivatkozva, hogy a baleset miatt nem tudod rendesen elvégezni a munkád! Ez esetben kötelességük könnyíteni a munkádon, vagyis érdemben módosítani a munkakörödet és feladataidat.

• munkajog
• elbocsátás
• munka törvénykönyve
• karrier és siker
• Terasz