Már a Holdon is eltemetheted a hamvaid - Minden területet kihasználnak az égitesten

A januárban a Holdra küldött, de útközben meghibásodott Peregrine űrszonda közel 70 ember hamvát szállította magával, akik az égitesten lettek volna eltemetve. Bár ez a küldetés nem sikerült, a Holdon való temetkezés már régóta népszerű, különösen a volt űrhajósok körében - olvasható a Livescience oldalán. 

Már a Holdon is eltemetheted a hamvaid

A Peregrine űrszonda 50 éve a NASA első holdra szállási kísérlete lett volna, de műszaki problémák miatt nem sikerült még csak az égitest közelébe sem érnie. A program irányítói végül a Föld légkörébe küldték a szondát, ahol a nagy része megsemmisült. Odalettek így azoknak az embereknek a hamvai is, akik mind fizettek a kapszulában lévő helyért. A Peregrine-t birtokló amerikai Astrobotic vállalat ugyanis szerződést kötött a nemzetközi szállítmányozási céggel, a DHL-lel. A két cég közös ötlete volt a 2,5 cm x 5 cm méretű kapszulák szállítása, melyben bárki bármit, beleértve az emberi hamvakat is, a Holdra küldhetett.

Feltéve persze, ha kifizette az 500 dolláros viteldíjat. De nem ők voltak az elsők, akik kitaláltak ezt a különleges temetkezési módot, a Celestis és az Elysium Space nevű cégek már régóta kínálják a hamvak Holdon történő eltemetését röpke 13 ezer dollárért. Nem igazi temetésről van persze szó, csak a holdra kilőtt hamvakról, amiket szintén kapszulában tárolnak. Az egyetlen ember, akinek a hamvai ma tényleg a Holdon nyugszanak, dr. Eugene Shoemaker geológus. 

Jogilag szürke zóna 

Számos kérdést felvet az új temetkezési gyakorlat, például hogy hogyan és hol tárolhatóak a hamvak, hogyan lehet őket szállítani és eljuttatni az űrbe. Ezekre minden nemzet saját szabályokat hozhat, Németországban például csak temetőkben lehet eltemetni a hamvakat. A világűrről hozott szerződés (OST) ugyan tiltja az űr nemzetek általi kisajátítását, és az egész emberiség közös tartományának nyilvánította. Nem rendelkezett viszont arról, mit tehetnek a magáncégek és személyek az űrben.  

A 32 ország által aláírt Artemisz-egyezmény védelem alá vonta a történelmi jelentőségű holdi területeket. De ez az egyezmény csak a nemzetek kormányaira vonatkozik, és nem említi a kereskedelmi küldetéseket. Mivel a Holdat senki nem birtokolja, senkinek nincs rajta temetkezési joga. Ezt a jogi hézagot használják ki a fent említett cégek is. Pedig sokaknak nem tetszik az új temetkezési forma, köztük a Navarro indiánoknak, akik már Shoemaker hamvainak Holdra temetése ellen is tiltakoztak. Számukra, számos más népcsoporttal egyetemben, a hold szent hely, és nem szeretnék, hogy temetőként használják. 

(Borítókép forrása: Getty Images Hungary)

• hold
• temetkezés
• nasa
• űrszonda
• űr
• Terasz