3 gyakori helyesírási baki, amit a Word sem javít: te helyesen írod?

Ma már szinte minden szövegküldő programban van beépített helyesírás-ellenőrző, kézzel pedig alig írunk valamit, így az lenne a logikus, ha csökkenne a helyesírási hibák száma.

Ugyanakkor a helyettünk dolgozó programok kényelmessé is tesznek, és sokszor fel sem merül a gyanú, hogy helytelen lehet az, amit a Word nem húz alá piros hullámmal.

Pedig a számítógépes program nem képes az ember helyett gondolkodni, így néhány baki természetesen elkerüli a figyelmét - különösen igaz ez például olyan kifejezésekre, amelyek önmagukban helyesek lehetnek ugyan, de a mondatkörnyezetben hibássá válnak.

Egyenlőre csak az almát!

- Lehet, hogy holnap csak a későbbi filmre tudunk beülni, attól függ, megtartják-e az értekezletet, de ezt egyenlőre még nem tudom. Ezt az üzenetet bármelyik barátnődtől kaphatod, vagy éppen te is bepötyögheted gyorsan a Facebook chatablakába. De felismered, mi a baj vele?

Valószínűleg azért, mert a beszélt nyelvben gyorsan ejtjük ki, és nem hangzik olyan egyértelműnek a különbség, sokan helytelenül ebben a kontextusban is az egyenlőre szót használják a helyes egyelőre helyett.

Pedig a kettő jelentésében markáns különbség van: a fenti példamondatba helyesen az egyelőre kifejezés illene, hiszen ez bír az idáig, eddig az időpontig jelentéssel, egyenlőre pedig az almát osztod a gyerekek között.

A szintén gyakran bepötyögött egyellőre pedig teljesen helytelen. A kiejtés során előfordulhat, hogy valaki jobban megnyomja az l hangot, de egyik szó esetében sincs dupla mássalhangzó - igaz, ezt a bakit még a Word is jelzi.

Mégpedig azért, mert ez egy kötőszó!

Melyik a helyes? Mégpedig vagy még pedig? Bármelyikre is tippelsz, igazad is van, és hibáztál is. Akár egyben, akár két szóban pötyögöd be a kifejezést, a Word érintetlenül hagyja, hiszen mind a még, mind a pedig értelmes szavak, így nincs mit javítani rajtuk.

Az egybeírt mégpedig azonban kötőszóként funkcionál, tehát csak olyan mondatrész előtt használod, amely az előző mondatrészt kiegészíti, pontosítja, tisztázza, például: - Nem hívtalak fel, mégpedig azért, mert haragudtam rád. Vagy: - Gyönyörű cipőt vettem, mégpedig akciósan.

A két szó természetesen egymástól független jelentéssel is kerülhet egymás mellé egy mondatba, ilyenkor azonban értelemszerűen nem kell egybeírnod őket, vessző viszont kerül közéjük, például: - Nem vittem vissza a könyvtárba a könyveket még, pedig hetek óta lejártak.

Holnapután, kiskedden

Bár talán a népszerű film címének köszönhetően mára egyértelműbb lett a holnapután szó helyesírása, még mindig sokan vannak, akik elbizonytalanodnak e téren, és nekik a Word sem segít, hiszen mind a holnap, mind pedig az után önállóan is értelmes szavak.

A helyesírási szabályzat vonatkozó része kimondja, hogy a névutót az előtte álló névszótól alapvetően külön írjuk, így például két szóban kell írnod az idő előtt, a kerítés mellett, a szerelme iránt vagy a többek között kifejezéseket.

Bizonyos szókapcsolatok azonban annyira összeforrtak, hogy a jelentésük is módosult, tulajdonképpen összetett szavakká váltak, így ennek megfelelő a helyesírásuk is, vagyis egy szóban kell papírra - vagy monitorra - vetned őket.  Ilyen a holnapután, a délelőtt és a napközben is.

Ugyanígy két szóba írod a föld alatti kifejezést - például föld alatti aranylelőhely - de ha az egyes metrót vagy illegális tevékenységet értesz alatta, akkor a módosult jelentés miatt egy szóvá válik, és földalattinak írandó. Hasonlóan különböző a jelentése a könyv nélküli és a könyvnélküli - szó szerint megtanulandó lecke -, illetve a munkanélküli - olyan ember, akinek nincs állása - és a munka nélküli - például munka nélküli jövedelem - kifejezéseknek is.

• baki
• számítógép
• hasznos tippek
• helyesírás
• Terasz