A világ 4 leghátborzongatóbb festménye, amit nem szívesen néznél a szobád falán

Az ifjú Leonardo da Vinci egyszer egy olyan szörnyfejet rajzolt apjának, hogy az öreg Ser Piero csaknem halálra rémült, amikor meglátta.

Michelangelo a Sixtus-kápolna falán örökítette meg az utolsó ítéletet, és számos olyan hívő akadt, aki a megnyúzott, pokolra hulló bűnösök láttán maga egy kissé jobbá vált. Mindkét alkotás igen hátborzongató, akad azonban néhány mű, amely még ezeknél is félelmetesebb.

Hitler kedvence: A holtak szigete Arnold Böcklintől

A svájci Arnold Böcklin 1880 és 1886 között öt változatban is megfestette A holtak szigete címet viselő festményét, ami nemcsak neki tetszett ennyire, de Freudnak, Leninnek, Salvador Dalínak és Adolf Hitlernek is a kedvencei közé tartozott.

A Führerről köztudott, hogy amatőr festőként nagy rajongója volt a művészeteknek, de csak az 1920-as évek végére került olyan anyagi helyzetbe, hogy már meg is tudott vásárolni néhány neki tetsző képet. Az elsők között rögtön egy Böcklin-vázlatot is, aztán még több száz remekművet - később már csak elkobozta őket eredeti tulajdonosaiktól.

A holtak szigete mintájául állítólag a görög Pontikoniszi-sziget szolgált, amit a helybéliek Odüsszeusz kővé változott hajójának tartanak, mások szerint viszont a Cattarói-öbölben lévő, montenegrói Szent György-sziget lehetett a művész ihletője. A képet egyébként 1880-ban a váratlanul megözvegyült Marie Berna rendelte meg Böcklintől, aki előbb egy vidám jelenetet szeretett volna festeni az asszony számára, de végül minden idők egyik legsötétebb, legridegebb alkotása került ki a kezei alól. Hitler is megvásárolta az egyik változatát: ott lógott annak a bunkernek a falán, amelyben öngyilkos lett.

Isteni kannibál: Szaturnusz felfalja gyermekét Goyától

Napjaink sokat tapasztalt embere is undorodva fordulhat el Francisco Goya festményétől, amely közel két évszázada egyenesen fizikai rosszullétet okozhatott az érzékenyebb műkedvelőknek.

A Szaturnusz felfalja gyermekét című alkotás egy klasszikus római mítoszt mesél el, a görögök által Kronosznak nevezett Szaturnusz aljas tettét. Az isten egyszer azt a jóslatot kapta, hogy hatalmát egyik gyermeke dönti majd meg, ezért sorra felfalta őket, nehogy valóra váljon a jövendölés. Jupiter azonban, anyja segítségével, túlélte a mészárlást, és hamarosan apja helyébe lépett. Goya a történet több momentumát is megörökíthette volna, ő azonban a leggusztustalanabb jelenet mellett döntött. Ráadásul annak idején az ebédlője falát díszítette vele - talán mert nem akarta, hogy a vendégei kiegyék a vagyonából.

A hit másik arca: a Keresztvitel Hieronymus Bosch-tól

A középkorban alkotó Hieronymus Bosch szemernyivel sem marad le modernebb pályatársaitól, a Keresztvitel című alkotásán megjelenő figurák legalábbis annyira rémisztőek, hogy nem lenne kedvünk találkozni velük egy sötét sikátorban. Eltorzult arcú, karvalyorrú, hiányos fogazatú és alighanem rossz leheletű, állat módjára üvöltöző emberek veszik körül a keresztjét hordozó Krisztust, aki csukott szemmel tűri a csőcselék zsivalyát - hiszen éppen azért jött a Földre, hogy megváltsa az embert, és hogy legyőzze a gonoszt, életét adja mindenkiért, válogatás nélkül. Bosch éles ábrázolása jól példázza ezt az áldozatot.

Csupán egyvalaki van vele azonos szinten, a kép bal alsó sarkában látszó Veronika, aki Krisztus arcmását hordozó kendőjét tartja maga előtt.
Bosch ezen alkotása a festő egész munkásságáról is tökéletes képet ad: művein előszeretettel használta a groteszk, démoni, félig ember, félig állat alakokat azzal a céllal, hogy félelmet és zavart keltsen, egyben pedig az emberi gonoszságot ábrázolja.

A kiátkozott: Groteszk idős nő Quentin Massystól

A németalföldi Quentin Massys képének a művészettörténészek udvariasan a Groteszk idős nő címet adták, pedig a festmény egy rendkívül csúnya asszonyt ábrázol.

Eleinte azt gondolták, hogy az alkotónak lódult meg a fantáziája, amikor ezt a torzszülöttet a vászonra vitte, manapság viszont úgy vélik, hogy Massysnak igazi, élő modellje lehetett. Ebben az esetben a szerencsétlen sorsú nő minden bizonnyal Paget-kórban szenvedhetett, amely betegség a koponya, továbbá a csontok deformációját okozza, és szinte elviselhetetlen fájdalommal jár. A betegség ma is gyógyíthatatlan, a leggyakrabban negyven év felettieknél fordul elő, különösen az északi országokban.

Ugyanakkor egy olyan elmélet is tartja magát, miszerint a kép Margitot, Tirol grófnőjét ábrázolja, akit a pápa érvénytelenül megkötött házassága miatt kiátkozott. Ha ez igaz, Massys talán egyházi parancsra torzította el modelljét hátborzongató alkotásán.

• művészet
• bizarr
• rejtély
• érdekességek a világból
• Terasz