Ezeket a történelmi tényeket tudtad rosszul - Az alma tényleg Newton fejére esett?

Napóleon valóban alacsony volt? Einstein gyerekkorában tényleg megbukott matekból? Olvass tovább, mert lehet, hogy ezeket eddig rosszul tudtad!

Hamis történelmi tények
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Mindnyájan ismerünk érdekes, mégis általánosan elfogadott történelmi tényeket. Azonban ezeknek a nagy része gyakran csupán félreértések, ferdítések eredménye.

Szüleid mesélték, vagy történelemórán hallottad őket? Bárhonnan is maradtak meg ezek a történetek, mind rosszul vagy hibásan tudod te is.

Hamis történelmi tények

Einstein rossz volt matekból

A tény, miszerint Einstein rossz volt matekból, valószínűleg tanulók millióit nyugtatta már meg egy-egy rossz dolgozat után. Azonban tévesen: bár Einstein valóban antiszociális és későn érő típus volt, a matekkal nem volt gondja. Az állat- és növénytannal, illetve nyelvi tárgyakkal viszont sokkal inkább. Többek között ez volt az oka, hogy nem sikerült a felvételije a Zürichi Műszaki Iskolába.

A mai napig nem világos, hogyan is terjedt el ez a mítosz, hiszen Einstein 1935-ben tagadta, hogy rossz lett volna matekból, sőt, azt mondta, hogy már 15 éves kora előtt elsajátította a differenciál- és integrálszámítást.

Napóleon nem volt alacsony

Ha Bonaparte Napóleonról, a leghatalmasabb és legrettegettebb francia tábornokról beszélünk, szinte az első tény, ami eszünkbe jut, az, hogy alacsony volt. A Napóleon méretéről szóló téves teória mögött egy egyszerű mértékegység hiba van: a francia tábornok magasságát ugyanis a történelemkönyvekben 5 láb 2 hüvelyknek (azaz nem egészen 1,6 méternek) tüntették fel. A félreértés abból eredt, hogy azt hitték, a francia "láb" megfelel az angol "láb" mértékegységnek. Napóleon - egyébként körülbelül 169 centiméteres - magassága többek között azért sem volt rendhagyó, mert az akkori férfiak átlagmagassága jóval a mai alatt volt.

Patkányok terjesztették a fekete halált

Egy 2015-ös tanulmány rámutatott, hogy igazából nem a patkányok okolhatók a pusztító pestisért, ami a 14. században majdnem az emberek egyharmadát kiirtotta. Az Oslói Egyetem kutatói egy kísérlet során feltérképezték a halálos világjárvány lehetséges terjedési útvonalait.

fekete halal
Fotó: Bettmann

Az eredmények arra mutattak, hogy a betegséget hordozó paraziták sokkal nagyobb valószínűséggel származtak emberből, mint patkányból. Az emberek által hordozott bolhák és tetvek sokkal inkább szerepet játszottak a pestis elterjedésében, mint a szőrös rágcsálók.

Az alma Newton fejére esett

A mítosz, miszerint Newton azt követően fedezte fel a gravitációt, hogy fejére esett egy alma, csak a történet utólagos megszépítése volt. Newton barátja, William Stukeley 1792-ben írta meg az angol fizikus életrajzát. Ebben William úgy fogalmaz, a gravitáció gondolata egy alma leesését követően fogalmazódott meg benne.

A cikk az ajánló után folytatódik

A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?

Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.

További részletek: feminaklub.hu/

Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. november 27. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

A történészek úgy vélik, valószínűleg csak látott leesni egy almát, majd elkezdett gondolkodni, mért történhetett ez. A Newton életéről szóló feljegyzésekben nem szól semmi arról, hogy a gyümölcs valóban találkozott volna Newton feje búbjával.

Kleopátra egyiptomi volt

Kleopátra valójában egy görög eredetű családhoz, a Ptolemaiosz-dinasztiához tartozott, amely Nagy Sándor után uralkodott Egyiptomban. Családja nem volt hajlandó egyiptomiul beszélni, Kleopátra volt az első, aki megtanulta a nyelvet. A nemzetiségével kapcsolatos tévhit abból fakadt, ahogyan a nyilvánosság előtt képviselte magát: Kleopátra Ízisz, egy egyiptomi istennő reinkarnációjaként hirdette magát.

Cleopatra
Fotó: Science Society Picture Librar / Getty Images Hungary

A vikingek sisakján szarvak voltak

Amikor a vikingekre gondolunk, szinte rögtön szarvas sisakokkal képzeljük el őket. Bár nem egyértelmű, honnan indult el ez a téves ábrázolás, de egyes hangok szerint Richard Wagner epikus operaciklusa, A Nibelung gyűrűje (Der Ring des Nibelungen) 1876-os, legelső produkciójának jelmeztervezője, Carl Emil Doepler lehet a ludas. Az operát több országban is játszották, és szinte kivétel nélkül minden helyen a sisakokra szarv alakú kürtöket raktak. Doepler valószínűleg az észak-európai ősi kultúrákból merített ihletet, ahol szarvas vagy agancsos sisakot használtak a vallási szertartásokban.

A vasálarcos története

1850-ben Alexandre Dumas tollat ragadott, és megírta a vasálarcos férfiról szóló regényét, amely rabul ejtette közönsége fantáziáját, és több filmet is ihletett. De vajon valós a történet alapja?

Elrejtették a trónörököst, hogy soha ne legyen király: igaz lehet a vasálarcos története?

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük