Ezeket a történelmi tényeket tudtad rosszul - Az alma tényleg Newton fejére esett?
Napóleon valóban alacsony volt? Einstein gyerekkorában tényleg megbukott matekból? Olvass tovább, mert lehet, hogy ezeket eddig rosszul tudtad!
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Mindnyájan ismerünk érdekes, mégis általánosan elfogadott történelmi tényeket. Azonban ezeknek a nagy része gyakran csupán félreértések, ferdítések eredménye.
Szüleid mesélték, vagy történelemórán hallottad őket? Bárhonnan is maradtak meg ezek a történetek, mind rosszul vagy hibásan tudod te is.
Hamis történelmi tények
Einstein rossz volt matekból
A tény, miszerint Einstein rossz volt matekból, valószínűleg tanulók millióit nyugtatta már meg egy-egy rossz dolgozat után. Azonban tévesen: bár Einstein valóban antiszociális és későn érő típus volt, a matekkal nem volt gondja. Az állat- és növénytannal, illetve nyelvi tárgyakkal viszont sokkal inkább. Többek között ez volt az oka, hogy nem sikerült a felvételije a Zürichi Műszaki Iskolába.
Fotó: Bettmann
A mai napig nem világos, hogyan is terjedt el ez a mítosz, hiszen Einstein 1935-ben tagadta, hogy rossz lett volna matekból, sőt, azt mondta, hogy már 15 éves kora előtt elsajátította a differenciál- és integrálszámítást.
Napóleon nem volt alacsony
Ha Bonaparte Napóleonról, a leghatalmasabb és legrettegettebb francia tábornokról beszélünk, szinte az első tény, ami eszünkbe jut, az, hogy alacsony volt. A Napóleon méretéről szóló téves teória mögött egy egyszerű mértékegység hiba van: a francia tábornok magasságát ugyanis a történelemkönyvekben 5 láb 2 hüvelyknek (azaz nem egészen 1,6 méternek) tüntették fel. A félreértés abból eredt, hogy azt hitték, a francia "láb" megfelel az angol "láb" mértékegységnek. Napóleon - egyébként körülbelül 169 centiméteres - magassága többek között azért sem volt rendhagyó, mert az akkori férfiak átlagmagassága jóval a mai alatt volt.
Patkányok terjesztették a fekete halált
Egy 2015-ös tanulmány rámutatott, hogy igazából nem a patkányok okolhatók a pusztító pestisért, ami a 14. században majdnem az emberek egyharmadát kiirtotta. Az Oslói Egyetem kutatói egy kísérlet során feltérképezték a halálos világjárvány lehetséges terjedési útvonalait.
Fotó: Bettmann
Az eredmények arra mutattak, hogy a betegséget hordozó paraziták sokkal nagyobb valószínűséggel származtak emberből, mint patkányból. Az emberek által hordozott bolhák és tetvek sokkal inkább szerepet játszottak a pestis elterjedésében, mint a szőrös rágcsálók.
Az alma Newton fejére esett
A mítosz, miszerint Newton azt követően fedezte fel a gravitációt, hogy fejére esett egy alma, csak a történet utólagos megszépítése volt. Newton barátja, William Stukeley 1792-ben írta meg az angol fizikus életrajzát. Ebben William úgy fogalmaz, a gravitáció gondolata egy alma leesését követően fogalmazódott meg benne.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.
Promóció
A történészek úgy vélik, valószínűleg csak látott leesni egy almát, majd elkezdett gondolkodni, mért történhetett ez. A Newton életéről szóló feljegyzésekben nem szól semmi arról, hogy a gyümölcs valóban találkozott volna Newton feje búbjával.
Kleopátra egyiptomi volt
Kleopátra valójában egy görög eredetű családhoz, a Ptolemaiosz-dinasztiához tartozott, amely Nagy Sándor után uralkodott Egyiptomban. Családja nem volt hajlandó egyiptomiul beszélni, Kleopátra volt az első, aki megtanulta a nyelvet. A nemzetiségével kapcsolatos tévhit abból fakadt, ahogyan a nyilvánosság előtt képviselte magát: Kleopátra Ízisz, egy egyiptomi istennő reinkarnációjaként hirdette magát.
Fotó: Science Society Picture Librar / Getty Images Hungary
A vikingek sisakján szarvak voltak
Amikor a vikingekre gondolunk, szinte rögtön szarvas sisakokkal képzeljük el őket. Bár nem egyértelmű, honnan indult el ez a téves ábrázolás, de egyes hangok szerint Richard Wagner epikus operaciklusa, A Nibelung gyűrűje (Der Ring des Nibelungen) 1876-os, legelső produkciójának jelmeztervezője, Carl Emil Doepler lehet a ludas. Az operát több országban is játszották, és szinte kivétel nélkül minden helyen a sisakokra szarv alakú kürtöket raktak. Doepler valószínűleg az észak-európai ősi kultúrákból merített ihletet, ahol szarvas vagy agancsos sisakot használtak a vallási szertartásokban.
A vasálarcos története
1850-ben Alexandre Dumas tollat ragadott, és megírta a vasálarcos férfiról szóló regényét, amely rabul ejtette közönsége fantáziáját, és több filmet is ihletett. De vajon valós a történet alapja?
Elrejtették a trónörököst, hogy soha ne legyen király: igaz lehet a vasálarcos története?
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
