Megoldódhatott a 20. század egyik legfurcsább esete: a Gyatlov-rejtély már 62 éve történt

A Gyatlov-rejtély a 20. század egyik legfurcsább megoldatlan esete, hiszen a mai napig nem lehet biztosan tudni, mi is történhetett a frissen végzett egyetemistákból álló csoporttal. Nemrég azonban új fejlemények láttak napvilágot, amik akár végleg pontot is tehetnek az ügy végére.

1959 januárjának végén indult útnak az a tízfős, egyetemistákból álló turistacsoport Igor Gyatlov vezetésével, akik az Ural hegység északi részén terveztek egy 300 kilométeres túrát megtenni két hét alatt. A csoportot nem sokkal az indulásuk után különös események érték.

Egy sor megmagyarázhatatlan nyom

A csoport január 27-én kezdte meg a tényleges túrát a hegyek felé, ám az egyik hallgató, Jurij Jugyin lábában ideggyulladás alakult ki, és bár még folytatta a túrát a következő táborig, másnap visszafordult - így ő lett a csoport egyetlen túlélője. Miután Jugyin levált tőlük, semmi információt nem adtak a külvilág felé, csak találgatások és naplóbejegyzések segítették a nyomozók munkáját.

A csoportnak a terv szerint február 12-én kellett volna visszatérnie a kiindulóállomásra, ám amikor még pár nappal később sem érkeztek meg, egyre többen nyugtalankodtak. Nem sokkal később a lehetséges útvonalakat bejárva kezdték keresni az egyetemistákat, ám arra senki sem számított, ami ezután történt. Miután megtalálták a táborukat, majd nem sokkal később a holttesteket, egy sor megmagyarázhatatlan dolgot vettek észre:

• Hárman is csak alsóneműben voltak a -18°C ellenére.
• Késsel fel volt vágva a sátor fala belülről.
• Öt holttestet majdnem egy kilométerre a tábortól, egy 5 méteres magasságig lecsupaszított fenyő aljában találtak meg.
• Rendezett, szabályos sorban látszódtak a lábnyomok a hóban, ami egy pánikhelyzetben nagyon furcsa.
• Hat holttesten radioaktivitás nyomait is felfedezték.
• Sokaknak voltak belső sérüléseik, volt, akinek az orra, míg másnak a nyelve hiányzott, de egy holttest mellett olyan vérnyomokat is találtak, amik egyik túrázóéval sem egyeztek.
• Mindegyik holttest bőre narancssárgává változott.

Lehetséges elméletek és az igazság

Az elmúlt évtizedek során számos elmélet született a csoport furcsa halálával kapcsolatban, és az sem segített a helyzeten, hogy valamilyen okból a nyomozás anyagait 1990-ig titkosították. A lehetséges elméletekről itt írtunk bővebben.

Egy nemrég megjelent tanulmányban az eddigi legvalószínűbb lehetőséget, vagyis a lavina valószínűségét próbálták minden oldalról alaposan megvizsgálni a kutatók. Johan Gaume, a Lausanne-i Svájci Szövetségi Műszaki Intézet tudósa is megerősítette, hogy bár sok nyom látszólag nem utal a lavina általi halálra, hosszas kutatásokkal és rekonstrukciókkal ezt az elméletet lehet a legvalószínűbbnek tekinteni. 

A kutatócsoport szerint nem a legnagyobb lavinaveszéllyel járó művelet, vagyis a sátor felállítása során keletkezhetett a leomló hótömeg, hanem csak később az extrém erősségű szélnek köszönhetően. A vizsgálat szerint a belső sérülések arra utalhatnak, hogy egyesek a hátukon aludtak, amikor elérte őket a lavina.

A tanulmány szerint egyesek azért voltak alsóneműben, mert már nem volt idejük felöltözni a hóomlás közeledtével, és menekültek, ahogy csak tudtak, ám a tábortól távol, a szibériai éjszakában mindannyian halálra fagytak. A hiányzó testrészeket vagy a vért az arra járó vadállatokkal magyarázták. Bár a kutatók szerint ez a tanulmány sem jelent teljes megoldást a tragédiára, sokan a legészszerűbb elméletnek tartják.

Az Isdal-nő rejtélye, akiről 50 év után sem derült ki, hogy kicsoda: hidegháborús kém lehetett?

A nyomozók számára máig rejtély, hogyan halt meg a titokzatos nő.

(Képek forrása: Instagram, Twitter)

• gyatlov
• rejtély
• rejtélyes esetek
• megoldás
• titok
• Terasz