Megoldódhatott a 20. század egyik legfurcsább esete: a Gyatlov-rejtély már 62 éve történt
Máig sok a furcsa körülmény a fiatal egyetemisták halálával kapcsolatban.
- Pattanásokat, rosaceát, hajhullást okozhat ez a ronda kis élősködő: mikor merülhet fel a gyanú, hogy a bőratka a ludas? »
- A H&M új vendégtervezője visszahozza a nőies romantikát: Simone Rocha csodás darabjai már a kínálatban »
- Különc stílusával hívta fel magára a figyelmet Kamala Harris nevelt lánya: Ella nem egy tipikus modell »
- Kiderült, Dobó Kata miért szakított Andy Vajnával: 8 év után zárta le élete egy szakaszát
- Auschwitzban halt meg a 14 éves lány: utolsó fotói még megrázóbbak színesben
- Varga Feri után felesége is lefogyott - Balássy Betty ennyire karcsú lett
- Az 50 évvel ezelőtti Budapestről kerültek elő fotók: nagyon más volt akkor az élet a fővárosban
- Helyesíráskvíz: kulturális vagy kultúrális? Tudod, hogy írjuk helyesen?
A Gyatlov-rejtély a 20. század egyik legfurcsább megoldatlan esete, hiszen a mai napig nem lehet biztosan tudni, mi is történhetett a frissen végzett egyetemistákból álló csoporttal. Nemrég azonban új fejlemények láttak napvilágot, amik akár végleg pontot is tehetnek az ügy végére.
1959 januárjának végén indult útnak az a tízfős, egyetemistákból álló turistacsoport Igor Gyatlov vezetésével, akik az Ural hegység északi részén terveztek egy 300 kilométeres túrát megtenni két hét alatt. A csoportot nem sokkal az indulásuk után különös események érték.
Egy sor megmagyarázhatatlan nyom
A csoport január 27-én kezdte meg a tényleges túrát a hegyek felé, ám az egyik hallgató, Jurij Jugyin lábában ideggyulladás alakult ki, és bár még folytatta a túrát a következő táborig, másnap visszafordult - így ő lett a csoport egyetlen túlélője. Miután Jugyin levált tőlük, semmi információt nem adtak a külvilág felé, csak találgatások és naplóbejegyzések segítették a nyomozók munkáját.
A csoportnak a terv szerint február 12-én kellett volna visszatérnie a kiindulóállomásra, ám amikor még pár nappal később sem érkeztek meg, egyre többen nyugtalankodtak. Nem sokkal később a lehetséges útvonalakat bejárva kezdték keresni az egyetemistákat, ám arra senki sem számított, ami ezután történt. Miután megtalálták a táborukat, majd nem sokkal később a holttesteket, egy sor megmagyarázhatatlan dolgot vettek észre:
- Hárman is csak alsóneműben voltak a -18°C ellenére.
- Késsel fel volt vágva a sátor fala belülről.
- Öt holttestet majdnem egy kilométerre a tábortól, egy 5 méteres magasságig lecsupaszított fenyő aljában találtak meg.
- Rendezett, szabályos sorban látszódtak a lábnyomok a hóban, ami egy pánikhelyzetben nagyon furcsa.
- Hat holttesten radioaktivitás nyomait is felfedezték.
- Sokaknak voltak belső sérüléseik, volt, akinek az orra, míg másnak a nyelve hiányzott, de egy holttest mellett olyan vérnyomokat is találtak, amik egyik túrázóéval sem egyeztek.
- Mindegyik holttest bőre narancssárgává változott.
Lehetséges elméletek és az igazság
Az elmúlt évtizedek során számos elmélet született a csoport furcsa halálával kapcsolatban, és az sem segített a helyzeten, hogy valamilyen okból a nyomozás anyagait 1990-ig titkosították. A lehetséges elméletekről itt írtunk bővebben.
Egy nemrég megjelent tanulmányban az eddigi legvalószínűbb lehetőséget, vagyis a lavina valószínűségét próbálták minden oldalról alaposan megvizsgálni a kutatók. Johan Gaume, a Lausanne-i Svájci Szövetségi Műszaki Intézet tudósa is megerősítette, hogy bár sok nyom látszólag nem utal a lavina általi halálra, hosszas kutatásokkal és rekonstrukciókkal ezt az elméletet lehet a legvalószínűbbnek tekinteni.
A kutatócsoport szerint nem a legnagyobb lavinaveszéllyel járó művelet, vagyis a sátor felállítása során keletkezhetett a leomló hótömeg, hanem csak később az extrém erősségű szélnek köszönhetően. A vizsgálat szerint a belső sérülések arra utalhatnak, hogy egyesek a hátukon aludtak, amikor elérte őket a lavina.
A tanulmány szerint egyesek azért voltak alsóneműben, mert már nem volt idejük felöltözni a hóomlás közeledtével, és menekültek, ahogy csak tudtak, ám a tábortól távol, a szibériai éjszakában mindannyian halálra fagytak. A hiányzó testrészeket vagy a vért az arra járó vadállatokkal magyarázták. Bár a kutatók szerint ez a tanulmány sem jelent teljes megoldást a tragédiára, sokan a legészszerűbb elméletnek tartják.
Az Isdal-nő rejtélye, akiről 50 év után sem derült ki, hogy kicsoda: hidegháborús kém lehetett?
A nyomozók számára máig rejtély, hogyan halt meg a titokzatos nő.
(Képek forrása: Instagram, Twitter)
OLVASD EL EZT IS!
