Így könnyen kiszúrhatod, ha át akarnak verni az interneten: összegyűjtötték a legfontosabb jeleket
Legyen gyanús, ha egy terméknek „mágikus ereje” van, esetleg „páratlan fogyást” ígér.

GettyImages-1424201452
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A különböző weboldalakon és a közösségi platformokon elárasztanak minket a hirdetések, melyek mintegy 20 százaléka úgynevezett hidden reklám.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakemberei szerint a hidden reklámok nem törvényszerűen károsak, de a csábító ajánlatokat mindig érdemes fenntartásokkal kezelni. 

Gyanús internetes reklámok

A kétes reklámok egyik legfőbb ismertetőjegye az extrém figyelemfelkeltés. Sokkoló, megbotránkoztató, a nézőt kellemetlen érzésekkel eltöltő fotók használata jellemzi, illetve a korábban már említett hangzatos ígéretek, melyekben visszatérő elem a szinte azonnali hatás hangsúlyozása. Az NMHH munkatársai összegyűjtötték, hogy mire érdemes figyelni, hogy felismerjük a megtévesztő reklámokat.

  • Az oldal fejlécében megjelenő, tudományosnak ható szervezetek logóinak halmozása. 
  • Gyakori, hogy a termékről „szakértő”, „tudós” vagy a termék megalkotója nyilatkozik. Ajánlott rákeresni a nyilatkozó nevére, szakmai reputációjára.
  • Fenntartásokkal kezelendők a hirdetésekben megjelenő túlzó állítások (például 15 kg/30 nap diéta nélkül), amelyek nagy valószínűséggel átverések.
  • Gyanúra adhat okot, ha az oldalon megjelenő „vásárlói vélemények” egytől egyig szélsőségesen pozitívak.
  • Nézzük meg a Kapcsolat menüpontot! Ha itt csak egy kitölthető űrlap szerepel, az mindenképpen gyanús. 
  • Ismeretlen webáruházban mindig nézzük meg az oldal szerződési feltételeit.
  • Ne hagyjuk, hogy az adott weboldal vásárlási szándékunk megvalósítását sürgesse! 
GettyImages-1153428651
Fotó: Delmaine Donson / Getty Images Hungary

Háttér

Hidden reklámoknak azokat a hirdetéseket nevezzük, amelyeknél meghatározhatatlan a reklámozó cég/személy, vagy ismeretlen a reklám célja, valamint valószínűsíthető, hogy veszélyes/vírusos oldalra vezet a hivatkozás, netalán a felhasználótól próbál pénzt kicsikarni. Ezen reklámok egy része legális terméket népszerűsít, azonban a nagyobb részük aggályos. 

Az NMHH vizsgálata arra kereste a választ, hogy a szóban forgó reklámok mennyire elterjedtek, hol jelennek meg, kik a hirdetők elsődleges célcsoportjai, kik a leginkább veszélyeztetettek a megtévesztő reklámokkal szemben, illetve útmutatást kíván adni arra vonatkozóan, hogy miképpen lehet elkerülni ezeket.

A kutatás szerint 2022. január-június között mintegy 5,05 millió számítógépet használó ember találkozott reklámokkal az interneten, és 95,75 százalékuk olvashatott a hidden kategóriába sorolható reklámokat (ez 4,83 millió felhasználót jelent). Havi szinten 3,4 millió, napi szinten pedig közel nyolcszázezer embert értek el ezek a reklámok. A félév során egy PC-használó átlagosan 5757-szer találkozott reklámmal, amiből 302 (tehát nagyjából minden huszadik) a hidden kategóriába sorolható.

Szerencsehozó obszidián karkötőtől a fogyókúrás csodatermékekig

A hidden kategóriába tartozó hirdetések legnagyobb része valamilyen étrendkiegészítő vagy az életmód, az egészség azonnali javulását ígérő „csodaszer”. Az év első hat hónapjában a legnagyobb eléréssel rendelkező hidden reklámok között többféle fogyókúrás étrend-kiegészítővel, májvédővel, látásjavító „gyógyszemüveggel”, a „cukorbetegség ellenségével” és olyan ízületvédő szerrel is találkozhattunk, amelyek ígérete szerint annak használója ismét húszévesnek fogja érezni magát.

A cikk az ajánló után folytatódik

Mivel a krónikus betegségek alapvetően az idősebb korosztályt érintik, így ezek a szerek - és velük együtt a hirdetések - jellemzően őket célozzák meg. A másik ok pedig az idősebb korosztály internetezési szokásaiban keresendő. Ezek a felhasználók lassabban „szörfölnek”, több időt töltenek el egy-egy oldalon, ezáltal hosszabb ideig látják az eléjük kerülő reklámokat is. A kifejezetten nőket megcélzó hidden reklámok esetén előrébb állnak a sorban a bizonyos speciális diétákat, fogyókúrás étrend-kiegészítőket ajánló hirdetések (például „keto diéta fogyókúra kihívás”), míg a férfiakat megszólító reklámok esetében a Crypto.com nevű NFT-kkel foglalkozó oldal (22,9%-os eléréssel) ér el kimagasló helyet.

Hidden reklámokkal találkozhatunk a közösségi oldalakon (például Facebook, YouTube), a különböző keresők felületein (például Google), illetve a hagyományos oldalakon is.  A hirdetések szempontjából egyértelműen a Facebook teljesítménye a legkiemelkedőbb: ezen felület hidden reklámjait tölti be a legtöbb internetező (3,4 millió), és itt realizálódik a legtöbb kontaktusszám (246 millió) is. A második helyen álló YouTube-on 2,6 millió felhasználó tölt be hidden reklámokat, bár itt a kontaktusok száma már jóval alacsonyabb, mindössze 23,9 millió. 

Aggasztó eredményt hozott az OTP felmérése: arról kérdezték a magyarokat, mennyire vigyáznak

Sokan alábecsülik az adathalászat veszélyét.

Képek: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük