Sosem látott jelenség: kizöldültek az európai hegycsúcsok a felmelegedés miatt
A tudósok szerint a globális felmelegedés eredményezte a hegyi növényfajok számának növekedését.

hegy
Ez is érdekelhet

London gyerekkel is felejthetetlen: így tegyük kényelmessé az utat! (x)

Legyél az idei nyár divatdiktátora! (x)

Kellemetlen, gyakori vizelési inger: mit tehetsz ellene? (x)

A nő kétszer (x) - Szeretni kell, és pont.

Kimeríti a testet a kánikula: 4 bevált tipp a gyors felfrissüléshez (x)

beauty and style

Aszimmetrikus ajkak: így sminkelj, hogy arányosak legyenek »

Az 54 éves modell alakja akár egy húszévesé: Elle Macpherson ilyen csinos »

Így fedd el a géllakk lenövését otthon: műkörömnél is működik a trükk »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957-66 közötti időszakhoz képest - mutatta ki 11 európai ország kutatóinak közös tanulmánya, melyet a Nature című tudományos folyóiratban tettek közzé. 302 hegycsúcsról az elmúlt 145 gyűjtött adatokat elemezve a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedés az oka a növényfajszám növekedésének az Alpokban, a Kárpátokban, a Pireneusokban vagy Norvégia és Skócia hegycsúcsain.

A kutatók nemcsak a fajok számának növekedését mutatták ki kétséget kizáróan, hanem azt is, hogy ez a folyamat felgyorsult. Miközben az 1957-1966 között a 302 vizsgált hegycsúcson átlagosan 1,1-del nőtt a növényfajok száma, 2007-2016 között átlag 5,5 új faj jelent meg - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A szakemberek azt nem mutatták ki, hogy a hegycsúcsokra újonnan betelepült növényfajok kiszorították-e az ott élő fajokat. A számok azonban azt jelzik, hogy ez a folyamat elindult, vagy a jövőben végbemegy.

"A hegycsúcsokon a sziklás és hideg feltételekhez alkalmazkodott néhány faj valószínűleg el fog tűnni hosszútávon. Ők nem tudnak sehova vándorolni, és képtelenek olyan gyorsan fejlődni, ami elegendő ahhoz, hogy felvegyék a versenyt az újonnan betelepültekkel, melyek magasabbak és versenyképesebbek a melegebb klímában" - közölte Manuel Steinbauer, a tanulmány vezető szerzője.

A cikk az ajánló után folytatódik

Lehetséges, hogy a hegycsúcsok nagyon különleges növényei a jövőben kiszorulnak, azonban nem teljesen bizonyos. A felfelé vándorló növények gyakran a felső erdőhatár fölötti legelőkről érkeznek, de nem képesek mindenhol megélni a hegycsúcsokon, ezért nem biztos, hogy veszélyt jelentenek a már ott élő növényfajokra. A helyi talajviszonyok és a mikroklíma szintén szerepet játszanak a folyamatban - tette hozzá.

Ennyit változott száz év alatt az Északi-sark

Christian Åslund fotós imádja az Északi-sarkot, és mindent, ami ezzel kapcsolatos. Amikor az Arktiszt ábrázoló régi fotók között böngészett a Greenpeace archívumában, támadt egy ötlete: újra felkereste a múlt század elején készült fényképek helyszíneit, és megörökítette ugyanazokat a kompozíciókat. A felvételeket egymás mellé téve látszik csak igazán a drámai és szomorú átalakulás, amit a klímaváltozás okozott.

Ezt is szeretjük