Elszabadul a pokol Európában 2050 után: ijesztő fordulatot vesz az időjárás

Friss tanulmányok szerint az eddig véltnél még szélsőségesebb lesz az időjárás az európai városokban.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
Friss tanulmányok szerint az eddig véltnél még szélsőségesebb lesz az időjárás az európai városokban.

Európa 571 városának adatait elemezve a New Castle-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy az eddig véltnél jóval szélsőségesebbé válik az időjárás a 2050-2100 közötti időszakban. A szakemberek az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Kimutatták, hogy mind az 571 városban fokozódni fognak a hőhullámok. A legnagyobb mértékben a hőhullámos időszakok a dél-európai országokban nőnek, miközben a közép-európai városokban a legnagyobb mértékben - 2-7 °C-kal, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 8-14 °C-kal - fog emelkedni a hőmérséklet hőhullámok idején - olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.

Az aszály feltételei különösen Dél-Európában növekednek, számításaik szerint az Ibériai-félsziget déli részén fekvő Malagában és Almeirában több mint kétszeresére nő a szárazság az 1951-2000-es évekhez képest. Északnyugat-Európában a folyók áradásának kockázata növekszik. A legrosszabb előrejelzések a Brit-szigetek városait érintik, ahol még a legderűlátóbb forgatókönyv esetében is a városok 85%-át fogja a korábbinál nagyobb árvíz sújtani. A legrosszabb előrejelzéseket alapul véve mindhárom jelenség - aszály, hőhullám, áradás - jóval szélsőségesebb lesz a legtöbb európai városban.

"Kutatásunk rávilágít, hogy sürgősen terveket kell kidolgozni arra, hogy városaink miként birkózzanak meg ezekkel a jövőbeni időjárási jelenségekkel" - hangsúlyozta Richard Dawson professzor, a tanulmány társzerzője. "Már most első kézből látjuk a szélsőséges időjárási események következményeit az európai fővárosokban. Párizsban az átlaghoz képest több mint négy métert nőtt a Szajna vízszintje" - tette hozzá.

Pusztító árvizek a nagyvárosokban

Más fővárosokban - mint Dublinban, Helsinkiben, Rigában, Vilnius-ban és Zágrábban - valószínűleg az áradások vízszintje lesz extrém magas. A legrosszabb forgatókönyv több mint 80%-os vízszintnövekedéssel számol árvizek esetén számos nagyvárosban, köztük a spanyol Santiago de Compostelában, az írországi Corkban, Waterfordban, a portugáliai Bragában és Barcelos-ban vagy a brit Derry/Londonderryb-en.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Miközben Stockholmban és Rómában nő majd leginkább a hőhullámos napok száma, a hőmérséklet-növekedés hőhullámok esetén Prágában és Bécsben lesz a legnagyobb. Lisszabonban és Madridban fog előfordulni legtöbbször a legnagyobb szárazság, miközben Athént, a máltai Valettát és Szófiát sújtja majd a legnagyobb szárazság és hőhullám az előrejelzés szerint.

Ezt is szeretjük