Alku tárgya volt a bebörtönzött, gyönyörű császárné: Galla Placidia korának egyik legfontosabb személye volt

Korának legműveltebb, igen befolyásos asszonya volt Galla Placidia (i. sz. 390/392-450. november 27.), aki maga is császári sarj, majd császárné volt.

Nagy Theodosius római császár gyermeke volt, ám előkelő származása nem mentette meg őt a nehéz sorstól. Egész életét fordulatok és sorsdöntő események alakították.

Galla Placidia

Amikor Alarich gót király kifosztotta Rómát, a töménytelen kinccsel és arannyal együtt elrabolta a hercegnőt is. Első házasságát az ő rokonával és utódjával, Athaulf gót királlyal kötötte.

Korabeli feljegyzések szerint ez szerelmi frigy lehetett, és igen fényűző esemény: az uralkodó római ruhát vett fel, Galla Placidia pedig a császári ágyon ülve fogadta a nászajándékokat: Róma kifosztásából származó aranyat és drágaköveket.

Miután kiderült, hogy a házasság császári engedély nélkül köttetett, a pár elvált egymástól. Egy közös gyermekük született, aki meghalt az első évében. Athaulf ugyancsak abban az esztendőben vesztette életét, mert megölték.

Ekkor Athaulf utódja, Sigerich került trónra, Galla Placidia pedig alku tárgyává vált a gótok és Róma között. Honorius császár váltságdíjként 600 000 modius gabonát adott át érte, Wallia nyugati gót király pedig feladatául kapta, hogy tisztítsa meg Hispániát a vandáloktól (keleti germán népcsoport) és svévektől (nyugati germán népcsoport), ennek fejében pedig elismerték őt Aquitánia urának.

 417-ben Galla Placidia visszatért Ravennába, és a patrícius III. Constantius majdani császár felesége lett. Ő nem sokkal ezután meghalt, ahogyan Honorius is. Utóbbi fia, III. Valentinianus akkor még fiatal volt az uralkodáshoz, ezért  437-ig az ő gyámja, régense lett. Galla Placidia 450-ben halt meg Rómában.

Mauzóleuma

Bár mauzóleuma Ravennában áll, bizonyos források szerint Galla Placidiát Rómában temették el. Állítólag ott a középkorban éveken át egy mauzóleum őrizte testét, melyet meg is lehetett tekinteni. A halott császárné egy széken ült, és egy kukucskálón keresztül volt látható. A holttest állítólag a 16. században tűz martaléka lett.

Ami ravennai, hivatalos nyughelyét illeti, egy keresztalapú mauzóleum 6. századi, és a San Vitale-bazilikájának udvarában található. A kis épület telis-tele van a helység jellegzetes kulturális sajátosságának számító fantasztikus mozaikokkal.

A mauzóleumban három szarkofág van, Galla Placidiáén kívül gyámolt fiáé és III. Constantinusé. A legfigyelemreméltóbb mozaikok a bejárattól balra láthatók, ezek Krisztust mint a jó pásztort ábrázolják, és a bejárattal szemben egy ismeretlen, Szent Lőrincnek vagy Szent Vincének tulajdonított alakot ábrázolnak, aki éppen tűzbe veti a négy evangéliumot. A mennyezetet sötétkék ég és csillagok borította kupola fogja át.

Ilyenek voltak a római császárok

Nézd meg a legismertebb római császárok arcrekonstrukcióit, és tudj meg róluk néhány érdekességet!

• császár
• róma
• uralkodó
• történet
• nő
• Terasz