Így csak kevesen láthatták Marie Curie-t: ritka fotókon a 155 éve született fizikusnő

Marie Curie nevéről legtöbbünknek a radioaktivitás jut eszébe. Nem véletlenül, hiszen munkássága nagy részét e terület kutatásának szentelte. Ő az egyetlen ember, aki két tudományterületen is - kémia és fizika - Nobel-díjat kapott.

A fizikusnő 1867. november 7-én, éppen 155 éve született Maria Sklodowska néven, Lengyelországban. Reál érdeklődését édesapjától örökölhette, aki matematikát és fizikát tanított. Korán kirajzolódott természettudományos tehetsége, ám a Varsói Egyetem abban a városban, ahol Marie Curie élt, nem engedett be női hallgatókat. Ő mégis elhatározta, hogy tudós lesz, és kísérletezni fog. Franciaországba, Párizsba költözött, ahol fizikát tanult a Sorbonne Egyetemen.

1895-ben feleségül ment Pierre Curie-hez, akivel a fizikakutatás közös érdeklődési körük volt. Együtt fedeztek fel két új elemet, a vegyi anyagok legkisebb darabjait: a polóniumot és a rádiumot. Akkor még nem volt ismeretes, így maga Curie sem sejtette, hogy az anyagok, amelyekkel nap mint nap találkozik, veszélyt jelentenek az egészségére.

1903-ban egy harmadik tudóssal, Henri Becquerellel együtt, fizikai Nobel-díjat kaptak. Tudományos eredményei tovább gyarapodtak. 1906-ban Curie lett az első női fizikaprofesszor a Sorbonne-on, majd 1909-ben saját laboratóriumot kapott a Párizsi Egyetemen, igaz, csak férje halála után, 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott.

Curie hamarosan életek megmentésére kezdte fordítani a munkáját. A rádiumra és a polóniumra vonatkozóan kiderült, hogy ezek károsak, de kiderült az is, hogy jól hasznosíthatóak az orvostudományban.

1914-ben, az I. világháború alatt Curie mobil röntgenegységeket hozott létre, amelyeket a franciaországi harctéri kórházakba lehetett szállítani. Ezek segítségével az orvosok a csonttöréseket és golyókat könnyebben fedezhették fel a katonák testében.

Miután a háború 1918-ban véget ért, Marie Curie visszatért laboratóriumába, hogy tovább dolgozzon radioaktív elemekkel. Sajnos azonban a nagyon sok folyamatos, nagyfokú sugárzás, amely munkássága során érte, romboló hatással volt egészségére. 1934. július 4-én Curie belehalt a sugárzás okozta betegségébe.

A párizsi sceaux-i temetőbe temették el férje mellé, 1995-ben pedig a Panthéonba helyezték át végső nyughelyüket. Sírjukhoz közelítve állítólag mérhető a radioaktív sugárzás, mert csontjaik magukba zárták azt. A fizikusnő kutatásban használt holmijai, jegyzetei, sőt még szakácskönyvei is sugárzást mutatnak mind a mai napig.

Fényképek Marie Curie-ről

Noha fizikusként számos képen láthattuk, mely a laborban dolgozva örökítette meg, fennmaradtak róla olyan képek is, melyek magánéletébe engednek betekintést.

Tudósok, akiket saját találmányuk ölt meg

A következő cikkben olyan feltalálókról írtunk, akiket saját találmányaik miatt ért a halál.

• marie curie
• fizika
• tudomány
• tudós
• érdekesség
• fénykép
• Terasz