Így viselkedik a farkas, ha kutyához hasonlóan nevelik: magyar kutatók értek el fontos eredményt
Az ELTE kutatói arra szerettek volna választ kapni, hogy a farkasok a kutyához hasonlóan szelídíthetők-e.
A mérték a lényeg: tévhitek a szénhidráttal kapcsolatban (x)
Szárnyal a budapesti VictoriaShop! (x)
Turbózd fel a halfogyasztásod idén ősszel! (x)
Frissítsd fel a karácsonyi dekorációt rózsaarannyal! (x)
Nézd meg, honnan érkezik a reggeli kávé a poharadba
Tasnádi Bence színész jóképű, tehetséges és lázadó – Akárcsak Mozart, akit játszik
Nyoma sem marad a pattanásnak, ha így kerül fel a smink: ezek a trükkök visszaadják az önbizalmat »
A 29 éves Rita Ora durván rákattant a cipődivatra: legújabb fazonjai éppolyan dögösek, mint ő maga »
retikül.hu
A te BMI-d:
Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!
A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.
Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!
Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!
Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!
Bár az ember nevelte farkasokat a kutyákhoz hasonlóan sok mindenre meg lehet tanítani, irányításuk, féken tartásuk, azaz kezelhetőségük szempontjából soha nem lesznek a kutyákhoz hasonlatosak - derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak legújabb vizsgálatából.
Az intenzív szocializáció ellenére kevésbé lehet például rávenni őket arra, hogy az eldobott tárgyat visszahozzák és odaadják, gyakrabban mutatnak agressziót, mint a hasonló körülmények között nevelt kutyák - olvasható a kutatás eredményeiről az ELTE honlapján közölt beszámolóban.
Azonos módon nevelték a kutya- és farkaskölyköket
Az ELTE Természettudományi Karának etológusai szerint ennek egyik oka, hogy a kutyák a háziasítás folyamán alapvetően kezelhetőbbé váltak, így lettek alkalmasak az emberrel való együttélésre. Feltételezésük alátámasztására kísérletet végeztek, amelyben 16 farkas- és 11 kutyakölyköt neveltek azonos módon, kézből pár napos kortól és rendszeresen tesztelték őket 3 és 24 hetes koruk között.
A kézből nevelt állatok egészen kicsi korukban gondozójukhoz kerültek, már azelőtt, hogy kinyílt volna a szemük. Intenzív emberi környezethez történő szocializációjuk alatt a gondozók a kis állatokat erszényben, kosárban mindenhová magukkal vitték napi tevékenységeik során, így napi 22-24 órát töltöttek együtt. Ennek köszönhetően az állatok már nagyon fiatal koruktól naponta találkoztak új vizuális, hang- és szagingerekkel, emberekkel, állatokkal és idegen tárgyakkal.
A kölykök hetente 2-3 alkalommal egymással is találkoztak, ismerkedtek. A gondozók mind a kutyák, mind a farkasok esetében igyekeztek elkerülni minden olyan helyzetet, ahol az állatot kényszeríteni, "dominálni" kell, ahhoz hasonlóan, ahogy a természetben a farkasanyák és a falka többi tagja bánik a fiatal kölykökkel.
Észrevehető volt a különbség
A kutatók megfigyelték, hogy ugyan szájkosár feladásakor, behíváskor és ültetéskor a kutyák és farkasok nagy vonalakban hasonlóan viselkedtek, az apportfeladatban, azaz, amikor egy eldobott játékot kell visszavinniük az állatoknak, a kiskutyák jóval többször vitték vissza a kísérletvezetőnek a labdát, mint a farkasok.
A farkasok jellemzően üldözőbe vették, megfogták, de inkább elszaladtak, és minden negyedik farkas agresszíven viselkedett, ha el akarták tőle venni a labdát. Szőrápolás közben a farkasok 12 hetesen többször próbáltak harapni, mint a kutyák, de később már nem volt ebben különbség.
Kevésbé voltak kezelhetőek a farkasok
- Az intenzív szocializációval elértük, hogy sok feladatban irányíthatók lettek a farkasok. De a kutyákhoz képest kevésbé voltak kezelhetőek, főként, ha megszereztek valamit, vagy nem tetszett nekik, hogy hozzájuk nyúltak. Az anya által nevelt és az emberek által nevelt kiskutyák viselkedése viszont nem különbözött a tesztekben. Az eredményekből arra következtettünk, hogy a háziasítás során fontos szempont volt a kezelhetőség - foglalja össze a cikkben Kubinyi Enikő, az ELTE vezető kutatója.
- Fontos megjegyeznünk, hogy noha a farkasok megtaníthatók bizonyos feladatok végrehajtására, például leülni, illetve bizonyos szintig irányíthatóak, társállatként való tartásuk - jórészt éppen kezelhetetlenségük miatt - veszélyes, erre nem alkalmasak. Fogságban tartott farkasoknál viszont a szocializáció és a tréning jelentősen javíthatja az állatok életminőségét - teszi hozzá Ujfalussy Dorottya biológus. Az ELTE etológusainak eredményei nemrég jelentek meg a Scientific Reports című tudományos szaklapban.
Milyen kutyus lesz egy golden retriever és egy tacskó szerelméből? Elképesztően aranyos keverékeket mutatunk
Bár a fajtiszta kutyák is nagyon aranyosak, most a keverék négylábúaké lesz a főszerep.
(Képek forrása: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
