Ez az egy tulajdonság eldöntheti, hogy megkapsz egy állást, vagy sem: egyre nagyobb hangsúlyt kap a munkahelyeken

Míg az önéletrajzunkban a szakmai előéletünkre és leginkább a technikai jellegű készségeinkre kíváncsiak, addig a valódi, hétköznapi munka során egészen máshonnan várhatjuk a sikert. Egyre több vezető helyez hangsúlyt az érzelmi intelligencia, vagyis az EQ jelenlétére új munkatársak felvételekor.

Az ilyen irányú kompetenciák segítenek minket abban, hogy minél harmonikusabb kapcsolatokat alakítsunk ki, valamint megértsük és kezelni tudjuk nemcsak a saját, de mások érzéseit is. A munkánkat alapvetően a kapcsolataink minőségei határozzák meg. Ha nem vagyunk képesek az érzelmek kezelésére, az bizony megkeserítheti a mindennapjainkat - áll a HRPWR oldalán. 

Az EQ jelentősége a munkahelyen

Hogyan kezeljük a konfliktusokat és kudarcokat? Hogyan bátorítjuk a másikat, ha éppen maga alatt van? Hogyan tárgyalunk egymással? - ezekre a kérdésekre adott válaszok mind az érzelmi intelligenciánk függvényében alakulnak. Az érzelmi intelligencia az, ami hatékonnyá és fejlődőképessé tesz minket a munkahelyünkön is.

Az érzelmi intelligencia abban segít minket, hogy más nézőpontból közelítsük meg a munkánkat: ahelyett, hogy fejlehajtva folyamatosan csak listákat írnánk a ránk váró teendőkről, képessé válhatunk általa az érzéseink és az emberi kapcsolataink előtérbe helyezésére. Senki sem mondta, hogy ez egyszerű, de a belőle származó előnyök igazán mélyrehatók és szerteágazók tudnak lenni. 

Régen elvárás volt, hogy az emberek ne vigyék be a munkahelyükre a magánéleti problémáikat és az érzelmeiket fojtsák el az ott töltött idő alatt. Nem szabad elfelejtenünk, hogy mindannyian érzelmi lények vagyunk, és ettől a munkaidő alatt sem függetleníthetjük magunkat. Arról nem is beszélve, hogy a különböző színezetű érzelmeink akár katalizátorként is működhetnek a munkánk végzésekor. Ezt felismerve 1990-ben a Yale pszichológusai, Peter Salovey és John Mayer megalkották az érzelmi intelligencia elméletét. Daniel Goleman pszichológus később négy területre osztotta a magas EQ-t meghatározó készségeket: öntudatosság, önszabályozás, szociális tudatosság és a kapcsolataink kezelése.

Az első két tulajdonság az énünkhöz kapcsolódik, nevezetesen, hogy képesek vagyunk-e megérteni és kezelni a saját érzelmeinket. Egy öntudatos dolgozó például felismerheti, ha egy értekezlet végén ingerültté és stresszessé válik. Ha ez a személy képes az önszabályozásra, akkor nem fogja hagyni, hogy a negatív érzések felülkerekedjenek rajta, és azokat kifejezésre juttatva megsértse a kollégáit, vagy rontsa a saját hírnevét.

A társadalmi tudatosság és kapcsolatkezelés azt határozzák meg, hogy hogyan érzékeljük kollégáink érzelmeit, és ezt a tudást felhasználva produktív, támogató kapcsolatokat építünk-e ki velük. Itt az empátia a kulcs, hiszen ahhoz, hogy megértsük, mi vezérli őket, kicsit a bőrükbe kell bújnunk, és az ő szemszögükből is megvizsgálnunk a fennálló helyzetet.

A világjárvány rámutatott: az EQ nem alku tárgya

Az érzelmi intelligencia mindig is fontos munkahelyi készség volt. Kutatások kimutatták, hogy az alacsonyabb szintű érzelmi intelligenciával rendelkező munkavállalók nagyobb valószínűséggel számolnak be rosszabb munkahelyi közérzetről, alacsonyabb elkötelezettségi szintről, munkával való elégedettségről, teljesítményről és több munkahelyi stresszről.

A világjárvány azonban felfedte, hogy az EQ birtoklása miért nem alku tárgya. Az érzelmileg intelligens munkavállalók ügyesebben eligazodnak a munkavégzési minták változásaiban, és szorosabb kapcsolatokat tartanak fenn társaikkal. A pandémia alatt megnőtt bennünk az igény az érzelmi összetartás felé, hiszen mind a munkahelyünkön, mind a magánéletünkben addig nem látott változások következtek be. Ebben a megújult helyzetben a magas szintű érzelmi öntudattal és önszabályozással rendelkező dolgozók jobban tudtak vigyázni saját jólétükre, ami másokra is hatással volt. Ez gyakran nem is olyan nehéz. Ha már érezzük, hogy kimerültek vagyunk, akkor álljunk fel egy rövid sétára a számítógép mellől!

Egy 2022. februári Gallup-felmérés kimutatta, hogy a munkavállalók úgy érezték, a vezetőik empátiája meredeken csökkent a járvány kitörése óta. 2020 májusában az amerikai munkavállalók csaknem fele számolt be arról, hogy főnökük törődik a jólétükkel, ám ez a szám azóta a felére csökkent. A vezetők és munkavállalóik közötti érzelmi megértés csökkenése pedig negatív hatással volt: azok a munkavállalók, akik szerint a főnökük nem törődött velük, 69%-kal nagyobb valószínűséggel kerestek új állást, vagy számoltak be kiégésről.

A távmunkára való átállás ugyancsak az érzelmi intelligencia fontosságát erősítette meg. A digitális terek korlátozzák a spontán emberi kapcsolódást, és ez az új munkamódszer megnehezítheti az érzelmi útjelző táblák, például a testbeszéd és a hangtónusok olvasását. A távoli munkahelyeken az érzelmileg intelligens egyének jobban felkészültek arra, hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz, és a személyes interakció hiánya ellenére is erős kapcsolatokat tartsanak fenn.

Így fejleszthető az érzelmi intelligencia

A jó hír az, hogy az érzelmi intelligencia nem egy olyan tulajdonság, amellyel egyesek születnek, mások pedig úgy jártak… Az EQ-t egész életünkben képesek vagyunk fejleszteni. Az első lépés ehhez az önismeret, hiszen ha a saját érzéseinkkel és gondolatainkkal sem vagyunk tisztában, úgy nehéz lesz egy másik emberét kifürkésznünk. Az érzelmileg túlfűtött pillanatokban érdemes megállnunk egy pillanatra, és venni egy mély levegőt az azonnali reakció helyett. Érdemes foglalkoznunk azzal a szakadékkal is, ami időnként aközött tátong, ahogyan magunkat látjuk, és ahogyan mások látnak minket a munkahelyünkön. Ehhez természetesen visszajelzésekre van szükségünk, így a legjobb, ha találunk egy kollégát, akiben megbízunk, és aki szintén fejleszteni szeretné az érzelmi intelligenciáját, így egymás tükörképeivé válhatunk a kölcsönös és folyamatos visszajelzések által.

Viszont fontos, hogy készen álljunk a másik meghallgatására, és a tőle érkező visszajelzést inkább ajándéknak tekintsük, ne pedig önigazolást keressünk a vele való vitába állással. Nagyon kellemetlen, amikor valaki őszinte kritikát kér, de azt nem tudja elfogadni, és mindenáron védekezni próbál. Ha mégis úgy éreznénk, hogy a kollégánk nem látja tisztán a helyzetet, akkor is adjuk meg a neki járó figyelmet és tiszteletet. Ezek az erőfeszítések hamar természetessé válnak és beépülnek a tudatunkba.

Az érzelmi intelligencia minden összetevője mellett elengedhetetlen a mások melletti fejlődésre való hajlandóság. A világ összes könyvét elolvashatjuk a témáról, de egyedül nem válhatunk érzelmileg fejlett lényekké, csakis a másokkal való kapcsolódás által.

Olvass tovább: 7 mozdulat, ami a magas érzelmi intelligenciájú emberekre jellemző

A magas érzelmi intelligenciájú emberek viselkedése több szempontból is eltér másokétól. A testbeszédük is különbözik - ezek a legjellemzőbb szokásaik.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• eq
• munkahely
• érzelmi intelligencia
• munkavállaló
• munkakeresés
• Terasz